5. nap 811-en

Szörnyű ébredésem volt.
Arra keltem, hogy megint ugyanúgy fáj az oldalam, a belem, mint a betegségem alatt az elmúlt másfél évben. Alig bírtam megmozdulni, el sem tudtam képzelni, hogyan fogok így kimászni az ágyból. Az a szemét antibiotikum! Már két szem belőle így elintézett. Nem hiába féltem a beleim, nincsenek még tökéletesen rendben.
Szerencsére ébredés után egy kis séta és mozgás hatására jobb lett a helyzet, majd a reggeli almák elmulasztották a fájdalmat, de azért igen megijedtem, hogy megint kezdődik elölről az egész.

A mai menü nem túl szerencsésen, de így alakult:

reggeli: -
délelőtt (9:30): 2 alma, 4 kivi

ebéd (12:30): 5 banán
délután (17:30 óra): két marék natúr, sós burgonyachips, néhány kocka 70%-os étcsoki
vacsora (20:30 óra): zöldturmix (római saláta, fejes saláta, körte)

Ma nagyon érdekes nap volt.
Lelkileg-testileg egyaránt mélységek és magasságok... Erről nem is kívánok többet szólni, de azt hiszem, ennek eredménye lett, hogy délután muszáj volt valami brutál egészségtelen, bolti vacakhoz nyúlnom egy kis megnyugvásért. Tudom, rossz szokás, rossz beidegződés: ha ideges vagy szomorú vagyok, eszem. Nem is akármit. Ez van. Bízom benne, hogy a 811 majd leszoktat erről. Mindenesetre nem önkínzó 40 napot vállaltam, hanem egy naplót a kezdetekről, a 811 kipróbálásáról, megingásokról, örömökről, bukásokról...
A chips+csoki páros egyébként nagyon jól esett - egészen odáig míg le nem nyeltem. Mert fél óra múlva már szédültem, remegett a kezem és fájt a szívem tőle. Sőt, iszonyúan el kezdett rázni a hideg, de hát az ilyen esetekből tanul az ember.
De öröm az ürömben: Sophia is krumplizott, csokizott délután. :-) Nagyon egy húron pendülünk, nem véletlen kezdtük el együtt ezt a 811-et.

Ma történt még egy érdekes esemény is.
Még mindig a hatása alatt vagyok, nem igazán tudtam még feldolgozni a dolgot, ezért nem is írnék róla véleményt és nem szeretném, hogy a saját érzelmeim, tapasztalataim vezessenek, ezért igyekszem objektíven beszámolni róla. Szóval, délután Sophiával Sáfár Ivánnál jártunk Leányfalun. Aki ismeri a 811-et, annak azt hiszem, nem kell bemutatnom. Aki még nem ismeri, annak elárulom, hogy Iván Graham könyvének fordítója, magyarországi kiadója és a 811 első és legismertebb itthoni követője. Érdemes honlapját is böngészni, mert sok információt megtalálhattok itt a 811-ről és a magyarországi "változatáról", hogy itthon ezt hogyan lehet megvalósítani. Iván honlapja: Vibrant egészség
Én is tervezek majd egy összefoglaló bejegyzést írni a 811-ről, amint visszakapom a könyvem, de addig is böngésszétek Iván honlapját!

Nagyon örülök, hogy ma személyesen is találkozhattunk és beszélhettünk Ivánnal. Rengeteg kérdést feltettünk neki és rengeteg sok olyan új dolgot is megtudtunk, amit nem is kérdeztünk. :-) Nem olyan bonyolult a 811, eddig is értettem a lényegét, a könyvben nagyon jól le van írva minden, mégis most jobban átlátom már. Iván nagyon sokat mesélt még nekünk az átállásról és a kezdeti nehézségekről, amiből szintén nagyon sokat tanultam és megnyugtató volt, amiket ezzel kapcsolatban mondott.
Röviden szeretnék tehát a teljesség igénye nélkül egy-két infót leírni abból, amit Ivántól hallottunk és ami újdonságként hatott rám, amitől most kicsit másképp látom a dolgokat.

Nézzük először az átállást.
Jó volt hallani, hogy még Iván is azt mondta, hogy az átállás irtó nehéz. Nem megy egyik napról a másikra, úgyhogy nyugodtan együnk több magot, ha azt kívánjuk. Sőt, az elején még szükség is van rá, kívánja is az ember, amíg átáll a szervezet, utána pedig szép lassan lehet csökkenteni a mennyiségét. A 811 ugyanis eredetileg főleg édes gyümölcsökből és zöldekből áll, kevés nem édes gyümölccsel és magokkal kiegészítve. Ez a magmennyiség napi 3 dkg, azaz kb egy marék lehet, a napi kalóriát ugyanis elsősorban a rengeteg gyümölcsből kéne fedeznünk, a fehérjét és a gyümölcsökből hiányzó ásványi anyagokat, nyomelemeket pedig a zöldek adják.
Javasolta is Iván, hogy az elején hasznos, ha számoljuk a kalóriákat, hogy meglegyen a napi 2000 kalória. Persze az első időkben lehetetlen megenni ennyi gyümölcsöt, de majd bele fogunk jönni.
Sőt, ami még számomra nagyon pozitív volt, hogy mesélt arról is, hogy iszonyú nehéz abbahagyni a főtt ételek evését. Az ember úgy sóvárog utána, mint a drogfüggők a drog után és ez még sokáig kísérteni fog, de ha megkívánjuk együk meg. Ez legfőképpen valamilyen vegán főtt legyen inkább és heti két ilyen megingás "engedélyezett", azaz heti két étkezésre még lehet főttet enni, mert azt a nyers ételen élő szervezet gond nélkül ki tudja javítani, többet már nem. Előbb-utóbb pedig úgyis tapasztalni fogjuk, hogy milyen rosszul esik a főtt étel és akkor már könnyebb végleg leszokni róla.

Kérdeztük tőle még azt is, hogy lehet, hogy Sophia egyáltalán nem éhes, én meg állandóan éhezem ugyanattól az étrendtől. Erre is érdekes, amit mondott, mert még erről sem hallottam. Étvágytalanságot okozhat az, hogy beindult a méregtelenítés és a felszabadult, szervezetbe került mérgek kipucolásával van a test elfoglalva és emiatt nem kér újabb üzemanyagot egyenlőre.
A túlzott étvágy pedig lehet attól, hogy a szervezet még nem tudja tökéletesen feldolgozni a gyümölcsöt és még nem tanult meg abból építkezni és energiát nyerni, de ez is el fog múlni, és higgyük el, hogy jól lehet lakni rengeteg gyümölcsön. Elhisszük, azért mentünk oda. Sőt, kíváncsiak is vagyunk erre, azért vágtunk bele.

A másik számomra nagyon érdekes dolog, amit a fázásról mondott. Mert hogy én fázom, néha jobban, néha kevésbé, de három pulcsi, két zokni és derékmelegítő nélkül a fűtött lakásban is hideg kezem-lábam és ráz a hideg.
Szóval, a legfontosabb: nem a táplálékok fűtik a testet, azok csak az alapanyagokat adják a test működéséhez. A test maga végzi a szervezet optimális hőmérsékletének fenntartását, méghozzá úgy, hogy a testnek van egy hőközpontja, ami főtt ételen élőknél legtöbbször nem működik helyesen. Ha fázunk az átállás időszakában, akkor segíthet a mozgás, az alapos beöltözés, forró lábfürdő, vagy kicsit több olajos mag evése, de a lényeg, hogy el kell viselnünk, amíg a hőközpont működése rendbejön. De 811-en rendbe fog jönni.
A szomorú az, hogy ez kb 2-3 év, viszont állítólag utána remekül elviselhető minden extrém hideg és meleg időjárás. Na, erre nagyon kíváncsi lennék. Mert most még nyáron is tudok hideg kezet produkálni, vagy nagyon melegben a hőguta kerülget. Ez azt jelenti, hogy akkor néhány év múlva én is át tudnám úszni a jeges Dunát? :-)

Ami még nagyon tetszett, hogy Iván sem szó szerint követi a könyvet, hanem magyar viszonyokra alkalmazva és a 811 alapelvét követve étkezik, tehát nem veti el az aszalást teljesen, hiszen a legjobb tartósítási mód, de azért nem kell túlzásba vinni, hiszen a zöldségekben, gyümölcsökben található víz (ami aszalással távozik) az egyik legegészségesebb folyadék a testnek.

Tehát az egész beszélgetés lényege és tanulsága számomra, hogy a 811 által javasolt ételtársításokra (édes gyümi+mag tilos, de zöldség vagy nem édes gyümi+mag lehet, a zöldek pedig mindennel társíthatóak) figyeljünk, együnk rengeteg gyümölcsöt és zöldet, a többi pedig majd jön magától. Nem kell görcsösen akarni, számolgatni, megfeszülni, hagyjunk időt a testnek az átállásra, együk, amit megkívánunk és jól esik - az alapelveket szem előtt tartva - és majd belejövünk.
Igen, csak lazán. Hát legyen így...


Sophia bejegyzése itt olvasható a 5. napról