15. nap 811-en - szerda

2011. március 23., szerda

Pont két hete kezdtük Sophiával a 811-et...
Ma sem volt maradéktalanul energikus ébredésem.
Valami nagyon bezavar és visszatart attól, hogy tökéletesen érezzem magam. Valami homokszem került a gépezetbe, de szerencsére ma reggel rájöttem, hogy mi a probléma....

De előbb nézzük a mai menüt:

reggeli (10 óra): egy rendes és egy piros grapefruit turmixolva

délelőtt (13:30): 1 l zöldturmix (római saláta, salatrio saláta, rukola, körte)
Erről a salatrio salátáról én is most hallottam először. Más zöld nem volt sajnos a boltban, úgyhogy csak ehhez sikerült hozzájutnom, de szerintem szörnyű íze van, bár kinézetre szép és különleges saláta:

ebéd (16 óra): 5 banán
délután: -
vacsora (20:30): saláta (jégsaláta, paradicsom, uborka, újhagyma, fokhagyma, pritaminpaprika, rukola, kevés hidegen sajtolt repceolaj, só, fehérbors)

mozgás: futás (1 km, 6 perc), jóga (19 perc), biciklizés (6 km, 16 perc), zumba (1 óra)

Bizony, jól látjátok, ma nem bírtam tovább és megpróbáltam futni egy kört a közeli tónál. Mosolygósan sütött reggel a nap, jó volt futócipőt húzni újra. Hatalmas lendülettel és energiával indultam neki, majd a tónál rövid bemelegítés és uccu neki. Pár száz méter után éreztem, hogy ez bizony nem megy valami jól. Lépésről lépésre éreztem, hogy egyre gyengülök és hiába vinne a lelkesedés, én nem bírok továbbmenni.
A kör vége felé szembejöttek a nyolcadikos tanítványaim. Köszöntem nekik, de nem igazán ismertem fel őket, alig voltam magamnál, csak délután az órán mondták, hogy elég furcsán néztem ki. Na jó, ne szépítsük, azt mondták, úgy néztem ki, mint egy drogos. :-)
Tényleg úgy is éreztem magam. Alig tudtam magamról, csak szédelegtem jobbra-balra, alig bírtam egy km-t lefutni, pedig régebben szélsebesen róttam a köröket. Hiába, a lélek kész, de a test még erőtlen...

Hazaérve egyből nyomtam egy jógát.
Muszáj volt csinálnom valamit, ami egy kis sikerélményt ad és amit legalább meg tudok csinálni. A jóga kellemesen átmozgatott, ettől tényleg jobban éreztem magam, bár nagyon nehezen tudom feldolgozni, hogy futni még mindig képtelen vagyok. Jóga után pedig nagyon jól esett egy nagy pohár grapefruit. Egy kis mozgás után szomjúság-és éhségcsillapításra is tökéletes.

Dolgozni bicajjal mentem.
Munka után pedig Sophia már várt a plébánián és áttekertünk a szomszéd faluba zumbázni. Én most voltam zumbán először és nem volt rossz. Ugyan olyan jó sem, mint amekkora felhajtást csinálnak neki, de legalább kipróbáltam ezt is.
Az órán jó sokan voltunk és azt az egy órát tényleg folyamatosan végigugráltuk és tök jól bírtam. Érthetetlen számomra, hogy hogyan tudok egy órát végigugrálni, mikor 6 perc futás sem megy... És még bírtam volna, fel voltam pörögve tőle, nagyon jól esett utána még hazabicajozni a kellemesen hűs tavaszi estén.

Zumba után hazaérve iszonyúan éhes voltam.
Sport, edzés után a fél világot fel tudnám falni. Emlékszem néhány éve edzések után is hihetetlen mennyiségeket meg tudtam enni. Főleg biciklizés és úszás után. Na, a biciklizés viszi a prímet: egy 100 km-es túra során kb annyit eszem, mint máskor egy hét alatt és nagyon jól esik és nem hízom tőle. Most viszont gondban voltam, hogy mivel csillapítsam ezt a kínzó éhséget. Azt hiszem egy kg banán simán lement volna, de nem akartam megint banánt enni, így mégis csak az esti saláta mellett döntöttem, hátha csak a szemem kívánja az ételt, aztán mire megeszem, már nem is leszek éhes. Hát dehogynem! Meg sem éreztem, hogy valamit ettem volna. A falat kapartam már kínomban.
Nagyon jó lenne kicsit jobban tudni angolul és beszerezni, elolvasni Graham Nutrition and Athletic Performance című könyvét is, mert nagyon kíváncsi lennék, hogy rendszeres edzés mellett mit és mennyit eszik, hogy edzés után mi csillapíthatná igazán az éhséget, mert ez a saláta még fogtömésnek is kevés volt. Hiába szokott elég lenni ennyi étel egy átlagos napon, de egy kis mozgás után már minden falatnak rettegnie kell tőlem, ami a szemem elé kerül.
De legalább a saláta finomra sikerült és nem csak nekem ízlett, mert fotózásnál jelentkezett még rá érdeklődő:


Szóval, reggel rájöttem, hogy mi a problémám, hogy mitől vagyok megint gyengébb... Azt hittem, úgy tudtam, hogy már meggyógyultam, de nem. Két hét 811 után ma reggelre őrült módon menekültek belőlem a candida gombák. Candida diéta, gluténmentes diéta, colonhydroterápia, bélfertőtlenítő antibiotikum, majd gombaölő gyógyszer, több liter grapefruitmagcsepp és több kg fokhagyma után még mindig hátramaradt néhány makacs példány, amik azóta sem engedtek végleg meggyógyulni, de ezt a 811-et már a mindenféle gyógyszert és bélmosást túlélő egyedek sem bírják elviselni.
Tehát mostani rosszulléteim, gyengeségem az utolsó gombakupacok haldoklásának köszönhető. Jó ezt tudni. Bízom benne, hogy akkor már csak néhány nap és vége ennek a másfél éve húzódó rémálomnak...

Reggel ismét mértem testzsírszázalékot:

Súly: 67,6 kg (4 dekát csökkent az előző mérés óta)
Testzsír%: 28,7%
Azaz a zsír: 19,4 kg (3 dekát csökkent az előző mérés óta).

Szerintem ez megint igencsak meglepő eredmény. Két hete gyümölcsön és salátán élek, azt hittem gyorsabb lesz a változás, erre az elmúlt öt napban szinte semmi sem változott. Furcsa, de talán az a magyarázata, hogy a szervezet tartalékol, visszatart, aztán ha majd megszokta, hogy most ez a koszt, ebből kell élni, akkor majd hirtelen elengedi a felesleget...


Sophia bejegyzése itt olvasható a 15. napról

3 megjegyzés:

SzEra írta...

Szia! Hogy vagy azóta??? Remélem jól.

Igen ezek a fránya gombák tőlem is menekültek, ezt a böjt alatt jobban láthattam. remélem ha hosszan kitartok, akkor végleg búcsút vesznek tőlem.

Nem okoskodás, de egy amerikai oldalon azt olvastam hogy az intenzív mozgás és ez a tisztítás, nem fér meg mert nagyon beindítja az evést. Ez a hölgy csak erős gyors sétát ajánl, azt viszont napi két órában. Persze lehet nincs igaza. Én meg nem vagyok szakember.

Márton Anikó írta...

Szia,
Az EgyszerűenNő blog nevében szeretnénk egy blogdíjat továbbadni Neked, illetve blogodnak, kérlek nézz be hozzánk érte:
http://egyszeruenno.blogspot.com/2011/04/kedvenceink-blogger-vandordij.html
Üdvözlettel:
Márton Anikó

Szamóca írta...

Szera,
nem fogod elhinni, de még mindig küzdök ezzel, hogy edzés után éhen akarok halni és mindent felfalnék. Egyszerűen nem tudok annyit enni, amennyit kívánok ilyenkor.
Valószínű napi szinten is sokkal több kalória kell és akkor edzés után sem akarom majd kifosztani a legközelebbi élelmiszerboltot. :-)

Márton Anikó,
csak most láttam a díjat, de most is nagyon örülök neki. Jól meglepődtem és tényleg nagyon szépen köszönöm nektek.

Related Posts with Thumbnails
 
Vegánságok. Design by Pocket