A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése

Narancsos-mákos és meggyes-mákos fonott kalács (VKF. 31. forduló)

2010. január 23., szombat

A VKF 31. fordulójára való tekintettel megpróbálok kicsikarni magamból egy bejegyzést így két vizsga között (tegnap vizsga, holnap vizsga - jajj, jajj - ma teljes agyi leépülés). Remélem, menni fog és talán még értelmes, összefüggő mondatokat is sikerül most leírnom.
Szóval, a téma az 'újrahasznosítás színesen, tarkán' volt, ami így az ünnepek után igencsak aktuális. Ki is használtam a karácsonyi sütés-főzés után egyből, amikor a készételek már nem fértek be a hűtőbe a maradékoktól, ugyanis a sok sütemény készítéséből annyi alapanyag maradt, hogy sikerült összedobnom belőle még egy süteményt, méghozzá egy (jobban mondva kettő) fonott kalácsot.
A képeket nézve szolgáljon mentségemre, hogy sosem készítettem még ilyesmit. Nemcsak, hogy fonott kalácsot, de még kalácsot sem sütöttem sosem, sőt, még receptem sem volt hozzá. Találtam én a neten persze ezerszámra, de nem vegán és cukormentes változatban (pláne nem teljesőrlésű liszttel és kevés zsiradékkal készült változatban), úgyhogy még ezt is ki kellett ötlenem hozzá, csakúgy, mint a tölteléket, ugyanis sosem készítettem még mákos süteményt sem, mert sosem mákos, hanem mindig valamilyen másfajta bejglit készítünk. Persze cukormentes változat ilyen témában sem fellelhető sehol sem.
Ilyen előzmények után és a kalács elrettentő fazonja ellenére fantasztikusan finom lett az egész. A tészta is szépen megkelt, ízre is szuper volt, a töltelék is isteni, a kalács pedig szenzációsan finom lett. Igaz, kicsit elszámoltam az arányokat és annyi töltelék lett, hogy éppenhogycsak körbevette egy kevéske tészta, de efölött könnyen szemet hunytunk. Azért ezekből okulva legközelebb ugyanekkora mennyiségű tésztához, feleennyi tölteléket tennék és sütésnél tepsi helyett inkább valamilyen formában sütném a kalácsot, hogy ne terüljön szét ennyire, mint a nagy Alföld, mert így egy fonott mákos palacsintához hasonlított inkább.
A recept viszont mindenképp nagyon jó, ezért is bátorkodom most közzé tenni.
(Ja, és Garffyka, az összeállításnál még minden színes volt, de a végeredményen ez annyira nem látszik, azért remélem, így is elfogadod.)
No, nézzük a süteményt:


Narancsos-mákos és meggyes-mákos kalács

Tésztához:
540 g liszt (nálam kb 360 g és 180 g arányban a teljes kiőrlésű tönkölyliszt javára, a több finomliszt)
60 dkg méz
5 ek olaj
2,6 dl víz
1 cs porélesztő
csipet só

Narancsos-mákos töltelékhez:
20 dkg darált mák - terveztem, de idén sem készült bejgli belőle, úgyhogy megmaradt
1 narancs héja mézzel kandírozva a húsával és levével hígítva (ennek receptje majd később, bocsi!) - a diós-narancsos bejgliből maradt
100 g méz
pici víz, ha szükségét érezzük a hígításnak

Meggyes-mákos töltelékhez:
20 dkg darált mák - ismét mákos bejgli hiányában maradt meg
fél meggybefőtt - a meggyes-marcipános bejgliből maradt
100 g méz
pici víz, ha szükségét érezzük a hígításnak

1, A tészta hozzávalóit a kenyérsütőgépbe pakoljuk és a többi teendőt rábízzuk (a nyújtást azért inkább már magunk csináljuk). Gép hiányában az élesztőt mézzel, vízzel felfuttatjuk, összekeverjük a többi hozzávalóval és néhány órát kelesztjük.
2, Közben összeállítjuk a töltelékeket: a narancsos és a meggyes töltelék hozzávalóit is összekeverjük (lehetőleg külön-külön tálban) és kész is. Nem főztem külön, minek? Úgyis sül majd a kalácsban, de így magában is finom, úgyhogy a töltelékfőző procedúrától megkíméltem magam.
3, Ha a tészta kész, lehetőleg ne kapjunk frászt a gépbe nézve, ugyanis a tészta veszettül ragad (valószínűleg a méztől) és a keléstől pókhálószerűen beterít mindent. :-) Ha sikerül mindenféle praktikával kivarázsolnunk a tálból, egy kicsit összegyúrva, meglisztezve már tudunk vele dolgozni.
4, Szóval, a tésztát kétfelé vesszük, majd mindegyik felét 3-3 részre osztjuk. Na jó, magyarul: hatfelé szedjük a tésztát.
5, Három tésztadarabkát kinyújtunk, az egyik tölteléket eloszlatjuk rajtuk, majd mindegyiket felcsavarjuk külön-külön és a rudacskákat összefonjuk, úgy hogy lehetőleg ne hasadjanak ki.
6, A kész fonatot, ha lehet nem tepsiben, hanem valami erre alkalmasabb sütőformába rakjuk, például római tálba, vagy egy nagyobb jénaiba... stb. Én szilikon főzőlapon sütöttem, de ennek hiányában vékonyan kiolajozott és lisztezett formában sütném.
7, Ugyanígy elkészítjük a másik kalácsot is, a sütőt előmelegítjük 180 fokra.
8, 1-2 evőkanál mézet elkeverünk egy kevés vízzel és ezzel kenjük meg a kalácsok tetejét, majd a sütőben (ha jól emlékszem) 35-40 perc alatt készre sütjük.

9, Mielőtt végleg elkészülne, előtte egy 5-10 perccel még átkenjük a maradék mézes vízzel a kalácsot és visszadugjuk egy kicsit sülni. Ettől lesz szép barna és fényes a teteje, mintha tojásfehérjével kentük volna le.
10, Ha elég aszkéták vagyunk, hogy az illatözönben meg bírjuk állni, amíg a kalács kihűl, akkor szerencsések vagyunk, mert kihűlve szebben szeletelhető a végeredmény.

Tipp:
Ha esetleg a kalácsunk fogyasztása után társaságba mennénk, mosolyogjunk bátran, hátha más is elkéri a receptet és akkor nyugodtan hivatkozzatok rám. :-)

Barnarizses tofutortácskák rozmaringos-sütőtökös burgonyával, sült céklahabbal

2009. december 20., vasárnap

Bizony nagyon megörültem, amikor olvastam a Gasztrotipp receptversenyének kiírását, hogy idén színes karácsonyi ételeket várnak. Hát mi ez, ha nem a karácsonyi zöldségfogyasztás mellett ágáló felhívás? Hiszen mi másból lehetne színeset készíteni, ha nem zöldségből, gyümölcsből? Egyből úgy éreztem, ez a vegáknak felhívás keringőre, úgyhogy semmi pénzért ki nem hagynám. :-)
Agyaltam is sokat, hogy mit készítsek, ami színes is és különleges is annyira, hogy ünnepi menü lehessen belőle. Ja, és nem utolsó sorban nem árt, ha finom lesz és rajtam kívül más is megeszi esetleg.
Az alapanyagokkal nem volt gond, hiszen a sütőtök, a cékla és valamilyen zöld leveles növényke a tél legszínesebb zöldségei. Fagyasztóból előkapott zöldségeket, gyümölcsöket most nem akartam felhasználni, legyen ez a menü igazi téli, karácsonyhoz illő.
Kigondoltam ám ezeknek sokféle variációját is, például, hogy a céklát a sütőtökkel sütöm és mártásként a rukolából készítek valami zöld öntetet, végül mégis ennél a megoldásnál maradtam. Bár először tartottam tőle, hogy a sok szín sokféle ízt is takar és nem biztos, hogy együtt is finomabb lesznek, de ez nem következett be: a cékla jellegzetes ízét némileg tompította a joghurt és a habbá "verés", a sütőtök karakterét pedig a burgonya és a fűszerek enyhítették egy kicsit és így nagyon jól megvolt egymással ez a kétféle zöldség. A tofufasírt állagra nagyon hasonlít a darált húsból készült fasírtokhoz, ízét azonban a céklahab nagyon jól kiemeli, mindez pedig legnagyobb meglepetésemre nagyon jól harmonizál a rukolával.
Bevallom, a rukolát először csak díszítésre szántam, de rá kellett jönnöm, hogy nagyon illik ízben is ehhez a színes, különleges összeállításhoz.
A sütőt pedig megfelelő szervezéssel jól ki tudjuk használni és holtidő nélkül tudunk mindent megsütni és elkészíteni.
(A recept megtalálható a mától megtalálható a GasztroTipp oldalán is.)


Barnarizses tofutortácskák rozmaringos-sütőtökös burgonyával, sült céklahabbal

Céklahabhoz:
4 közepes cékla
néhány ek olívaolaj

bors
rozmaring
méz
citromlé
kb 1 pohár (150 ml-es) szójajoghurt (de lehet másfél pohár is, ha van még otthon)

Körethez:
6 szem közepes krumpli
fél sütőtök
olívaolaj
4 gerezd fokhagyma

bors
kömény
rozmaring
Fasírthoz (15 db-hoz):
1 doboz tofu (300 g) - ha van, akkor jobb a füstölt változat
300 g főtt barnarizs (már főtten mérve, ugyanis az előző napi ebédből maradt rizs, így ehhez a fasírthoz már nem kellett főznöm)
100 g barnarizsliszt
2 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 ek sörélesztőpehely
1 paprika
másfél csokor petrezselyem
olaj

bors
kömény

Díszítéshez:
rukola

1, A céklát meghámozzuk, kockára vágjuk, sóval, borssal, rozmaringgal fűszerezzük, néhány ek olívaolajjal meglocsoljuk és összeforgatjuk, hogy a céklákat mindenhol fűszeresek és olajosak legyenek. A sütőbe tesszük a céklát, melle pakoljuk a megmosott krumplikat, bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra és kb 45 percig sütjük, amíg a cékla megpuhul (ez sütő függvényében változhat, hogy kinek milyen gyorsan melegszik a sütője).
2, A krumplikat közben figyeljük, nem szabad puhára sütni őket, sőt még készre sem. Mielőtt kész lenne, kivesszük őket a sütőből és félretesszük hűlni.
3, Közben összeállítjuk a tortácskákat. A petrezselymet, paprikát, 1 gerezd fokhagymát, a főtt rizs harmadát, vagy felét néhány ek olajjal és kevés vízzel összeturmixoljuk. Épp csak annyi olajat és vizet adjunk hozzá, amennyivel turmixolhatóvá válik.
4, A masszát a maradék rizshez keverjük és hozzáadjuk a tofut lereszelve, az apróra vágott hagymát, fokhagymát, a rizslisztet, a fűszereket és a sörélesztőpelyhet. Alaposan összegyúrjuk, olajozott muffinformába töltjük és ha elkészült a cékla, akkor mehetnek a fasírtok is a sütőbe: 180 fokon, 45 perc alatt készülnek el. A muffinformát nyugodtan tölthetjük tele, nem fognak a fasírtok már nőni.
5, A céklát is félretesszük hűlni és amíg a fasírtok sülnek, összeállítjuk a köretet: a sütőtököt meghámozzuk, kockára vágjuk. Legegyszerűbb, ha a tököt először kb másfél-két centis korongokra vágjuk és úgy hámozzuk. Ráadásul a töknek az elkeskenyedő, mag nélküli felét használtam fel, így magozni sem kellet. (A tök másik feléből mogyorós csokiöntetes poharas sütőtökkrém készült.)
6, A krumplikat is meghámozzuk, a tökkel azonos méretű kockákra vágjuk és a tökkockákkal együtt egy tepsibe halmozzuk. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, a fűszereket és egy kevés olajat. Alaposan átkeverjük az egészet, hogy a fűszer és az olaj mindenhol bevonja a sütnivaló zöldségeket.
7, Amint a fasírt elkészült, már helyet is cserélhetnek a tökös krumplival, amit kb olyan 20-25 percig sütünk, amíg a tök megpuhul. Ne süssük túl, mert a tök hajlamos annyira megpuhulni, hogy krémesre szétesik. Valószínű úgy is finom egyébként, csak úgy nem néz ki olyan jól, mint így a sárga és narancssárga kockák a tányéron.
8, Amíg a köret is sül, elkészítjük a céklahabot. A már kihűlt céklát összeturmixoljuk a szójajoghurttal (nyugodtan használhatunk többet a kívánt állag és szín eléréséhez. Az ízén nem fog sokat változtatni, hiszen a céklának nagyon jellegzetes íze van), illetve néhány evőkanál mézzel és citromlével ízlés szerint. Nagyon kellemes krémes, lágy habot fogunk kapni.

Ha minden elkészült, akkor a tofutortácskákat rukolaágyon tálalva, céklahabbal díszítve tálalhatjuk a tökös-krumplis körettel.

Részletekben itt találhatjátok a recepteket:
Barnarizses tofufasírt
Rozmaringos-sütőtökös burgonya
Sült céklahab

Poharas sütőtökkrém mogyorós csokoládéöntettel

2009. december 17., csütörtök

A csokis sütőtökpitéből maradt meg egy kevés töltelék, ami önmagában is nagyon finom, de maradt annyi, hogy valami poharas desszertet készítsek belőle kettőnknek. Annyira bejött nekem ez a sütőtök-csoki kombináció, hogy maradtam ennél a megoldásnál, így lényegében majdnem ugyanaz lett, mint a pite, csak kicsit másképp tálaltam. Olyannyira, hogy mikor elkészítettem mindent és poharakba akartam tölteni, akkor jöttem rá, hogy nekünk bizony nincsenek desszertes poharaink. Még jó, hogy a tökkrémhez tökünk az volt! Na, mindegy. Így viszont csak ilyen kis tálkákba került ez a finom desszert, de ezekről a kis tálkákról is tudni kell, hogy ez sem a miénk, csak a szüleimtől hoztuk el kölcsönbe még pár éve. Vagyis már jó pár éve, úgyhogy lehet, hogy már a miénk. :-)
Ez a desszert egyszerűsége és különlegessége miatt vendégvárónak is nagyszerű az ünnepek alatt, sőt a tökkrémet és a mogyorót már előre is elkészíthetjük, a vendégeskedés alatt pedig már csak a csokikrémet kell összekeverni és a desszertet összeállítani, ami pár perc alatt megvan - ennyi időre minden háziasszonyt tudnak egy kicsit nélkülözni a társaságból.
Az egész finomságot viszont nem jó előre elkészíteni, mert a tök állás közben még egy kevés levet ereszt(het, ilyenkor csak újra át kell keverni a krémet), ami az élvezeti értékén ugyan nem változtat, de ránézésre elég kiábrándító, ahogy a csokis tök úszkál a sárgás lében, mint az almapaprikák a befőttesüvegben. Ezért az összeállítást inkább hagyjuk az utolsó pillanatra.
(A receptet egyébként a GasztroTipp Színes karácsony elnevezésű receptversenyére is neveztem, úgyhogy mától megtalálható a GasztroTipp oldalán is.)


Poharas sütőtökkrém mogyorós csokoládéöntettel
(kb 8 adag)

Sütőtökkrémhez:
1 közepes sütőtök
5 ek méz
2 marék mazsola

Csokimázhoz:
70 g kakaó
6-7 ek méz
0,6 dl víz

Díszítéshez:
egy-két marék mogyoró

1, A sütőt bekapcsoljuk 180 fokra.
2, A sütőtököt megmossuk, hosszában félbevágjuk, magjait kikaparjuk és néhány centis szeletekre vágjuk.
3, A tök szeleteket egymás mellé állítva alufóliával bélelt tepsire sorakoztatjuk és a kb 45-50 perc alatt jó puhára sütjük.
4, Amint a tök elkészült, kivesszük a sütőből és megvárjuk amíg kihűl.
5, Addig megmossuk és lecsepegtetjük a mazsolát, előkészítjük a poharakat, a mogyorót felaprítjuk. Én aprítóban daraboltam, de lehet mozsárban is, vagy úgy, hogy zacskóba tesszük és a nyújtófával "kinyújtjuk".
6, Ha kihűlt a tök, kikaparjuk a húsát a héjából, villával pürésítjük(mármint a tökhúst, nem a héját), majd hozzákeverjük a mézet és a mazsolát. Félretesszük, hogy ízei összeérjenek.
7, A csokikrémhez a hozzávalókat alaposan elkeverjük.

8, Jöhet a finomság összeállítása (ahogy én készítettem): a csokikrémből egy keveset a poharak aljára töltünk, megszórjuk egy kevés mogyoróval, ráhalmozzuk a tökkrém felét. A krém közepébe kis mélyedést készítünk, ezt is feltöltjük csokival, megszórjuk mogyoróval és szépen ráigazítjuk a tök másik felét. A maradék csokit is ráöntjük a desszertre és a maradék mogyoróval díszítjük.
Nem kell hűteni, azonnal fogyasztható.

Csokis sütőtökpite

2009. december 15., kedd

Sokfelől hallottam már a csokis sütőtökös kekszekről, sütikről, hogy milyen különleges és finom együtt ez a két hozzávaló, de minden receptben csak a süti tésztájába volt keverve egy kevés sütőtökpüré és egy kevés kakaó vagy csokidarabkák. Viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lehet a sütőtök és a csoki együtt úgy, ha nyilvánvalóbban, szemtől szemben találkoznak. Muszáj volt kipróbálnom...
Alapul a kukoricamézes tésztáját vettem csak kakaós változatban és fantasztikus lett! Olyan nagyon csokis és nagyon tökös desszert született belőle! :-) Szuperul összepasszol a rengeteg csoki és a tök fűszeres aromája, de ha még intenzívebb ízeket szeretnénk, fahéjjal, szegfűszeggel fűszerezhetjük a tésztát és a krémet is, de én nem tettem, hiszen így is elég jellegzetes.
Ráadásul ez a sütemény a sütőtök illata és íze miatt a karácsonyi asztalon is helyet kaphat, gyönyörű színe pedig még a legegyszerűbb terítést és díszítést is feldobja.
Nagyon praktikus is, hiszen gyorsan elkészül (ha a hűlési időt nem számítjuk), akár előző nap is összeállíthatjuk, mert másnap ugyanolyan finom (ha nem még finomabb) és ugyanolyan állagú. Mivel sem glutént, sem cukrot, sem állati eredetű dolgokat nem tartalmaz, bármilyen ételérzékenységben szenvedő, vagy különleges diétát folytató vendégünknek kínálhatjuk.
(A receptet egyébként a GasztroTipp Színes karácsony elnevezésű receptversenyére is neveztem, úgyhogy mától megtalálható a GasztroTipp oldalán is.)


Csokis sütőtökpite

Tésztához:
320 g kukoricaliszt
4 ek kakaó
1 kk szódabikarbóna
12 dkg méz
0,5 dl olaj
1,3 dl víz


Sütőtökkrémhez:
1 közepes sütőtök
5 ek méz
2 marék mazsola

Csokimázhoz:
70 g kakaó
6-7 ek méz
0,6 dl víz

1, A sütőt bekapcsoljuk 180 fokra.
2, A sütőtököt megmossuk, hosszában félbevágjuk, magjait kikaparjuk és néhány centis szeletekre vágjuk.
3, A tök szeleteket egymás mellé állítva alufóliával bélelt tepsire sorakoztatjuk és a kb 45-50 perc alatt jó puhára sütjük.
4, Közben elkészítjük a tésztát: a lisztet, kakaót és a szódabikarbónát alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a mézet, az olajat és a vizet. Összegyúrjuk.
5, Vékonyan kiolajozunk egy hőálló tálat, piteformát, vagy amiben a süteményt készítjük és mivel ezt a tésztát nyújtani nem igazán lehet, ezért gombócnyi darabokat tépünk belőle és a tálba nyomkodjuk, úgy, hogy pereme is legyen. Szépen összeáll és ez még gyorsabban is megy, mint a nyújtás. :-)
6, Ha a tök időközben elkészült, akkor helyet cserélhet az előkészített tésztával, amit ugyanígy 180 fokon sütünk 20 percig.

7, Megvárjuk amíg a sütőtök kihűl, majd kikaparjuk a húsát a héjából, villával pürésítjük és hozzákeverjük a mézet és a megmosott, lecsöpögtetett mazsolát. Félretesszük, hogy ízei összeérjenek.
8, Ha a tészta is elkészült, kivesszük a sütőből és hűlni hagyjuk.
9, A csokikrémhez a hozzávalókat alaposan elkeverjük, majd kb a harmadát a kihűlt (!) tésztára kenjük. Erre halmozzuk a sütőtökkrémet, majd a tetejét bevonjuk a maradék csokival.
10, Hűtőbe tesszük néhány órára, ahol a tökkrém és a csoki is megszilárdul, a tészta kicsit megpuhul és könnyen szeletelhetővé válik.

Megjegyzés:
A csillagokat úgy készítettem a süti tetejére, hogy miután bevontam a csokival, ráhelyeztem a csillagalakú tésztakiszúró formámat, majd egy hegyes késsel kikapargattam belőle a csokit, illetve kevés sütőtököt is, ami már csokis volt. A helyére töltöttem a maradék tökkrémből és a késsel szépen (?) eligazgattam a csillagformában. Óvatosan levettem a kiszúróformát és ahol szükséges volt, összedolgoztam még a csokit, meg a tököt. Elég kezdetleges módszer, de hirtelen ez jutott eszembe.
A kész süteményen elkészülte után még nagyon jól is néztek ki ezek a csillagocskák, de ahogy a középső képen is látszik, felvágás után már inkább maszatosnak tűnik, hogy néhány helyre nem jutott a szép, fényes csokimázból, úgyhogy legközelebb valószínű elhagyom ezt a fajta díszítést, hiszen a vendégek már úgyis csak szeletelve látják a sütit.

Karácsonyi kukoricacsillagok házi mogyorókrémmel töltve

2009. december 10., csütörtök

Most már engem is meglegyintett a karácsonyi hangulat szele, úgyhogy elkezdtem a karácsonyi sütiket kísérletezgetni. Ez a mogyorókrémes süti az egyik ilyen jól sikerült próbálkozás eredménye.
Az ötlet onnan jött, hogy a férjem egyik nap egy üveg mogyorókrémmel állított haza. Persze a cukor és a tejpor voltak a vezető hozzávalók benne, de emlékszem, hogy régen mennyire szerettem és már évek óta nem is ettem ilyet. Még a szüleimnél mogyorókrém mindig csak karácsonykor fordult elő, túl drága volt ahhoz, hogy mindig legyen otthon, így minden évben a Mikulás hozta és szépen be kellett osztanunk, olyannyira, hogy édesanyám mindig figyelte, hogy milyen vastagon kenjük meg a kenyeret és az étkezés végeztével még hányszor dugjuk vissza a krémbe a kiskanalat, hogy újra lenyalhassuk. Igazából nem sokszor, mert szigorúság volt, így legtöbbször még karácsonykor is volt a mogyorókrémből, úgyhogy ez amolyan adventi édesség nálam.
Ilyet most is szeretnék enni! Olyan nincs, hogy vegánul ne lehetne elkészíteni, nem hiszem, hogy a mogyorókrém csak tejporral és tonnányi cukorral készülhet. És nem is: ugyanis gyorsan kitaláltam egy pofon egyszerű, gyorsan elkészíthető változatot.
És ha már készül finom, egészséges mogyorókrém, akkor ahhoz ugyanilyen keksz is jár. Így született meg ez a recept.


Mogyorókrémes kukoricacsillagok
(16 darabhoz)

Kekszekhez:
320 g kukoricaliszt
15 dkg méz
1 kk szódabikarbóna
0,5 dl olaj
1 dl víz

Mogyorókrémhez:
150 g mogyoró
40 g kakaó (vagy karobpor)
100 g méz
1 dl víz

1, A kekszekhez a kukoricamézes receptje alapján (hiszen ugyanaz a tészta) összeállítjuk a tésztát és megsütjük a csillagokat.
2, Amíg a csillagok sülnek elkészítjük a mogyorókrémet: kávédarálóban (vagy egyéb erre alkalmas eszközben) ledaráljuk a mogyorót és a többi hozzávalóval alaposan összedolgozzuk, amíg egy homogén masszát nem kapunk.
3, A mogyorókrémmel kettesével összeragasztgatjuk a csillagokat (de csak akkor, ha az már teljesen kihűlt, különben a krémben a méz folyékonnyá válik), úgy, hogy 1-2 evőkanálnyi krém még maradjon.
4, A maradék krémhez keverünk még egy kevés vizet, hogy hígabb legyen és ezzel a masszával díszítjük a sütiket. Én egy kis tölcsérbe töltöttem, aminek befogtam az alját és így az ujjammal tudtam szabályozni, hogy mikor és mennyi krém kerüljön a csillagokra, de nem vittem túlzásba: egyszerűen csak becsíkoztam őket, de szerintem így is jól néz ki.

Ha ezzel is megvagyunk, akkor dobozba vagy a zárt sütőbe tegyük el, mert csak másnap fogyasztható, ugyanis akkorra puhul meg a keksz, és szilárdul meg rendesen a krém.

Tipp:
* Ha vannak gyerekek a háznál, nyugodtan kreatívkodhatnak (azt hiszem ilyen szó nincs is) ők a díszítéssel. Lehet rá smiley-t vagy egyéb mintákat rajzolni ill. tehetünk még rá mogyorót, diót vagy más magvakat is.
* A bolti mogyorókrémekhez képest, amelyek csak nyomokban tartalmaznak mogyorót, ez elég mogyorós krém lett, talán túlságosan is. Nekem így is ízlett, de készíthetjük kevesebb mogyoróval is.
* Sőt, készíthetjük csokikrémmel is ezt az édességet, ha valaki esetleg allergiás a mogyoróra, vagy csak nem szereti. Kakaót, mézet és kevés vizet keverünk ki ugyanígy és ezzel a masszával töltjük meg a csillagokat.
* De ha még az sem jó, tölthetjük bármivel: lekvárral, dió-, vagy mákkrémmel, pudinggal, vanília-, de még marcipánkrémmel is. A fantáziánkra van bízva. :-)

Kukoricamézes, avagy mézeskalács gluténmentesen

2009. december 8., kedd

Teljesen beleszerettem mostanában a kukoricalisztbe, mióta először éreztem meg selymességét, lágyságát ujjaimon, amikor kíváncsiságképpen tésztát próbáltam gyúrni belőle.
El vagyok ragadtatva tőle, olyannyira, hogy mostanában csak ebből készülnek a sütemények, még a karácsonyi finomságok is. Könnyű és finom édességeket lehet varázsolni belőle, ráadásul fele annyiba sem kerül, mint bármelyik tönkölyliszt. A gyönyörű sárga színéről már ne is beszéljünk!
A kukoricát eddig is nagyon szerettem, emlékszem, kamaszként volt olyan korszakom is, amikor nem is ettem meg semmit, amiben nem volt. Rizsből, csak kukoricás rizs jöhetett szóba, levesből csakis olyan leves, amiben mindegy mi van, de tartalmazzon kukoricát is... stb. Édesapám már akkor emlegette a malackákat, de akkor még nem értettem, mi köze ennek a kukoricámhoz. Most a kukoricás süteményeim kapcsán ismét megjegyezte: "A disznókat is kukoricaliszten hízlalják". Mostmár értem az összefüggést...
Ez persze nem tántorít el ettől a finom zöldségtől, vagy nevezhetjük gabonának is, nekem mindegy. Nagyon sokat eszem belőle évek óta, mégsem híztam malackaméretűre (még), szóval, mióta felfedeztem a kukoricalisztet folyamatosan kísérletezgetek újabb és újabb sütikkel, úgyhogy nézzétek el nekem, de a következő napokban (netán hetekben? - ajjaj, nem fogtok érte szeretni) rátok árasztom az összes kukoricás receptet, amit kitaláltam.

Ez a kukoricamézes egyékbént amolyan alapreceptnek is tekinthető, hiszen ebből a tésztából (néha egy kis módosítással) készült a többi finomság is, de így magában is nagyon jó kis nassolnivaló, lisztérzékenynek akár mézeskalács helyett is, hiszen hasonló az íze.


Kukoricamézes
(32 darabhoz)

320 g kukoricaliszt
15 dkg méz
1 kk szódabikarbóna
0,5 dl olaj
1 dl víz

1, A sütőt begyújtuk 180 fokra.
2, A lisztet és a szódabikarbónát alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a mézet, az olajat és a vizet. Összegyúrjuk.
3, Most mondanám, hogy a tésztát nyújtsuk ki, de ezt a tésztát nem lehet ám csakúgy nyújtani. Ez egy kis "szeretgetést" igényel, úgyhogy én kézzel szoktam vékonyra döngölni, lapítgatni, igazítani, mert töredezik a tészta és csak a végén megyek át rajta sodrófával, hogy mégis szép és egyenletesen sima legyen a teteje.
4, Olyan fél centi vastagra hagyjuk a tésztát és különböző formákat szúrunk ki belőle. Nálam most csak csillagok készültek (a többi formám - harang, karácsonyfa, holdacska, angyalka - nagyon aranyosak, de elég bénácskák). A tészta viszont nagyon jó állagú: nem ragad, nem nyúlik, nem deformálódik, csak kicsit törik, de könnyű szaggatni és egy késsel alányúlva tepsire rakosgatni. A mérete sem fog változni semmit, úgyhogy nyugodtan rakosgassuk őket szorosan egymás mellé.
5, A 180 fokra előmelegített sütőben kb 15 perc alatt készre sütjük. Ne süssük túl, mert akkor nagyon kemény lesz.

Ez a kukoricamézes dobozban vagy a zárt sütőben 1-2 nap alatt puhul meg fogyaszthatóra, de olyan finom, hogy én képes vagyok kőkeményen is elrágcsálni.

Tippek:
* Készíthetünk kakaósat is. Ilyenkor 4 ek kakaót adjuk a tésztához és az 1 dl víz helyett kb 1,3 dl vizet.
* Fahéjjal, szegfűszeggel, kardamommal, gyömbérrel, mézeskalácsfűszerkeverékkel is ízesíthetjük a tésztát és akkor kiváló mézeskalács helyett.
* Díszíthetjük a sütit különféle magokkal, mákkal, mogyoróval, mandulával, dióval, vagy akár olvasztott csokival is csíkozhatjuk, vagy rajzolhatunk rá mintákat. Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk elkészíteni, hogy néhány ek kakaót mézzel és egy kevés vízzel összekeverünk olyan sűrűségűre, amilyenre szeretnénk. 1-2 nap alatt ez a csokimáz is megszilárdul a sütin, akárcsak a szokásos tojásfehérjéből készült változat.
* Ha még sütés előtt szúrunk a csillagokba egy kisebb lyukat, akkor akár a karácsonyfára is aggathatunk belőlük.
* Ebből a tésztából még nagyon sok jó dolgot lehet ám készíteni, mert olyan könnyű és jó vele dolgozni. Szóval, készítettem még egy csomó sütit és karácsonyi finomságot belőle, például mogyorókrémes csillagokat, de a többit is hamarosan felrakom.

Répatorta grízes krémmel és mézkaramellás répával

2009. november 26., csütörtök

Sosem gondoltam volna, hogy a répatorta a húsvét mellett karácsonyi sütemény is lehet, de ez hamar megváltozott, amint a sülő piskóta illata betöltötte a lakást. Ettől az illattól már gyönyörűen feldíszített karácsonyfát hallucináltam a nappaliba és már karácsonyi énekek zsongtak a fejemben.
Ráadásul a sütemény is olyan finom lett, hogy lehet, hogy tényleg elkészítem karácsonyra is.
A piskóta szépen átsült, megemelkedett ahogy kell és szerintem a fehér cukorhoz szokott vendégek számára is elég édes. Az íze is olyan különleges, finom, aromás, úgyhogy míg főtt a krém, a piskóta széle már el is párolgott valahogy, persze én semmit észre sem vettem...
A krém sem folyt szét, ahogy nálam általában szokott, rendesen megszilárdult és nincs gríz íze a tortában, sőt, ez az egyszerű krém remekül harmonizál és kiemeli a répás-gyümölcsös piskóta egyedi ízvilágát. A répadíszítés pedig nemcsak meglepő, de nagyon jó színű és finom is, olyannyira, hogy kacérkodom a gondolattal, hogy legközelebb a rétegek közé is tennék belőle, hogy igazi répatorta legyen.

Sajnálatos módon, ahogy a képeken is látszik, nálam ilyen szögletes torták sülnek mostanában, ugyanis több kísérlet is igazolni látszik, hogy a tortaformámban nem sülnek meg a piskótáim, míg ugyanaz a tepsiben gyönyörű lesz. Ha tortaformában sütöm, összeesett, szalonnás, rágós valami lesz belőle, úgyhogy nem kísérleteztem tovább: tepsiben megsütöttem a tésztát, félbevágtam, majd megtöltve egymásra raktam és így lett belőle torta. Furcsán néz ki (legalább is, ha ezt a süteményt tortának akarjuk hívni, de répás szelet elnevezés esetén azért megállja a helyét), de az íze nem szenvedett csorbát a forma miatt.


Grízes krémes répatorta mézkaramellás répával

Tésztához:
250 g liszt (nálam most 180 g tk tönkölyliszt és 70 g fehérliszt)
200 g reszelt sárgarépa
50 g datolya
120 g mazsola
150 g méz
1 dl olaj
1 ek lenmag (2 ek vízben áztatva)
1 kk szerecsendió / szegfűszeg / fahéj (ízlés szerint, nálam mindegyikből egy kicsi)
2 kk szódabikarbóna
2 ek citromlé
1,5 dl víz
Krémhez:
8 ek. búzadara
2 ek. barnarizsliszt
6 dl víz
3 ek méz
szegfűszeg

Díszítéshez:
1 marék mazsola
1 nagyobb szál sárgarépa
3 ek méz
fahéj
szegfűszeg


Piskóta:
1, Másfél deci vízzel felforraljuk a répát, datolyát, mézet, a fűszereket és az olajat.
2, Amíg a répás-gyümölcsös keverék fő, beáztatjuk a lenmagot és egy nagyobb tálban előkészítjük a lisztet.
3, Ha felforrt a keverékünk bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra, hogy addig is melegedjen.
4, A répás masszát egy kicsit kihűtjük, majd a szódabikarbónát a liszt közepébe készített mélyedésbe szórjuk, leöntjük a citromlével és pár másodperc múlva már keverjük is hozzá a gyümölcsös masszát, hogy ne forrjon el a szódabikarbóna, csak fusson fel.
5, A tésztához adjuk a lenmagot is, alaposan összedolgozzuk és vékonyan kiolajozott tepsiben, tortaformában, vagy abban, amink van, 40 perc alatt kisütjük, majd a formában hagyjuk kihűlni.
Addig elkészítjük a krémet.

Krém:
1, A darát és a lisztet 2 dl vízzel elkeverjük, majd hozzáöntjük 4 dl forró vizet és felfőzzük.
2, Ha már forr és puffog, akkor hozzákeverjük a mézet, meg a fűszereket és még néhány percig főzzük, amíg újra besűrűsödik. Ha nem találjuk elég édesnek, sztíviát adhatunk hozzá, de mézet már ne, mert ki fog folyni a süteményből.
Viszont a piskóta is elég édes, meg a díszítés is az lesz, úgyhogy szerintem ennyi méz bőven elég.
3, A lábast lehúzzuk a tűzről és fedő alatt hagyjuk állni még pár percet, majd langyosra hűtjük.
4, Addig lapokra vágjuk a piskótát és amikor már kicsit szilárdabb a krém, megtöltjük vele a tortalapokat, úgy hogy még a sütemény tetejére és ízlés szerint az oldalára is jusson krém.
Nem muszáj azonnal hűtőbe dugnunk, szobahőmérsékleten is szépen kihűl.

Díszítés:
1, Egy lábasban kevés vizet forrósítunk, a répát aprítóban felaprítjuk és a vízben fedő alatt puhára főzzük.
2, Levesszük a fedőt, hagyjuk a vizet elpárologni, majd hozzáadunk két ek mézet, alaposan összekeverjük, hogy a répa mindenhol mézes legyen, lefedjük és pár percet hagyjuk karamellizálódni. Persze nem úgy fog, mint a cukor, de attól még jó édes lesz a répa.
3, Ha kész, kiszedjük a répát és ízlésesen a tortára rendezzük, majd egy ek mézet, 2-3 ek vizet és a mazsolát tesszük a lábasba. Összekeverjük és fedő alatt pár percig hagyjuk párolódni, amíg a vizet magába szívja és megduzzad.
4, A mazsikat is ízlésesen a tortára rendezzük és ha még maradt egy kis méz a lábasban, azt is a tortára csurgathatjuk és most már hűtőbe tehetjük, ha ellen tudunk állni neki.

Mogyorós mézeskalács

2009. szeptember 30., szerda

A napokban ettem valami bio süteményt az egyik bioboltból. Már nem tudnám megmondani, hogy hol vettem és ki gyártotta, de azt nem tudom felejteni, hogy milyen finom volt a méz és a mogyoró találkozása a puha kekszben. Így gondoltam egyet és emlékeim alapján összedobtam én is valami hasonlót. Persze csak hasonlót, mert minden szemérmesség nélkül merem állítani: az enyém sokkal, de sokkal jobb lett. :-)
Erre tanúim is vannak, ugyanis a család köztudottan reform sütemény ellenző hímnemű tagjai levegőt sem véve pikk-pakk befalták az egészet. Nekem alig maradt, kénytelen leszek sütni magamnak is egy adagot...


Mogyorós mézeskalács
(54 db lett belőle)

25 dkg liszt (nálam 15 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt és 10 dkg fehér liszt)
15 dkg méz
15 dkg darált mogyoró
0,7 dl olaj
1 tk. szódabikarbóna
fahéj és/vagy szegfűszeg (elhagyható, én most egyiket sem tettem bele)

1, A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk. Először iszonyúan ragad, de ne ijedjünk meg: ha összeállítjuk egy gombóccá és valahogy megszabadulunk tőle, tegyük félre egy fél órára és utána lisztes kézzel lisztes nyújtódeszkán már szépen lehet vele dolgozni.
2, A tésztát a pihentetés után kinyújtjuk, de ne túl vékonyra, talán olyan fél centi vastag jó lesz.
3, Kiszaggatjuk tetszés szerinti formára, nyomunk a közepükbe egy-egy fél mogyorót és már mehet is 180 fokra előmelegített sütőbe.
4, 10-15 percig (de inkább 10) sütjük és ha nem fogyasztjuk azonnal, akkor kőkemény lesz, viszont így ellen tudunk állni a kísértésnek és nem esszük meg egyből az összeset, ugyanis másnapra légmentesen záródó dobozban megpuhul és igazából ilyenkor a legfinomabb.

Tipp:
Ha már nagyon nem bírunk magunkkal a következőképpen szoktam segíteni a sütinek puhulni: kistányérra teszem a sütiket és berakom az egészet a sütőbe a tepsire, amibe öntök egy pohár vizet, becsukom a sütőt és úgy hagyom néhány órára. Közben néha ránézek, mert van, hogy pótolni kell a vizet, de gyorsan puhul és isteni finom puha mézesek lesznek belőle.
Akár karácsonyra a szokásos mézeskalács helyett is kiváló, díszíteni is lehet nálam kreatívabban mogyoróval vagy egyéb magvakkal.
Related Posts with Thumbnails
 
Vegánságok. Design by Pocket