A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mustár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mustár. Összes bejegyzés megjelenítése

Zöldfűszeres-joghurtos gomba (VKF 37. forduló)

2010. szeptember 18., szombat

A mostani VKF forduló témája a gomba. (Kiírás itt.)
Ennyi esőzés után aktuálisabb téma nem is lehetett volna, viszont a diétánk miatt mi most nem eszünk gombát sem, de nagyon szeretjük és tavasszal rengeteget ettünk belőle. Így előbányásztam a tavasszal készült gombás főztjeimet, amik még nem kerültek fel a blogra és azokból válogattam.
Akkor még tönkölyliszttel készítettem ezt a finomságot és durum penne tésztával tálaltam, de most már biztosan kukorica-vagy rizsliszttel sűríteném be és valamilyen finom gluténmentes tésztával kínálnám.

Tavasszal nagyon sok szép, apró szemű csiperkéhez jutottam a piacon, amiből eredetileg gombapörköltöt szerettem volna készíteni, de az túl snassz lett volna ilyen gyönyörű gombákhoz. Mivel a másik kezemben pedig az idei első csokor friss petrezselymet szorongattam, így nem volt kérdés, hogy ezekből valami egészen más fog készülni, amiben érvényesülhetnek a kis, egész gombák és a friss petrezselyem aromája is.
Persze a férjem főzés közben végig nyöszörgött, hogy ne rontsuk el a finom gombákat, legyen inkább rendes pörkölt belőle, de ebéd után már elégedetten nyugtázta a dolgot, hogy milyen jó ötlet is volt a gombát így elkészíteni.

A recept egyedi ízét egyébként a friss zöldfűszerek adják, no meg, hogy a gomba nem szétfőzve, hanem sütve szerepel az ételben. A mustár már csak hab a tortán, ami kellemes ízt ad neki és mellesleg nagyon jól illik a gombához és a sárgarépához is.


Zöldfűszeres-joghurtos gomba
(6-7 főre)

6-700 g penne durumtészta
6-700 g aprószemű gomba
3 doboz (150 g-os) szójajoghurt
3 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 vastag szál sárgarépa
1 paprika
2-3 evőkanál liszt (fele-fele arányban finomliszt és tk tönkölyliszt)
2 evőkanál házi mustár
5 evőkanál citromlé
olaj
friss petrezselyem
friss zellerzöld

bors
kömény

1, A megmosott gombát (ha aprószemű akkor egészben) egy sütőpapírral bélelt tűzálló tálba tesszük és a sütőben 180 fokon fél óra alatt készre sütjük.
2, Közben elkészítjük a mártást: a vöröshagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és kevés olajon, vízen megpirítjuk-pároljuk.
3, Ha már félig kész, hozzáadjuk a szintén megtisztított és apróra vágott sárgarépát és paprikát ill. 2 gerezd apróra vágott fokhagymát is. Sózzuk, borsozzuk, ha szükséges öntünk alá még egy kis vizet, hogy ne ragadjon le. Ezt főzés közben bármikor megtehetjük egyébként.
4, Közben a joghurtot egy tálba öntjük, hozzáadjuk a maradék apróra vágott fokhagymát, a mustárt, a citromlevet, a lisztet, egy kis vizet, ha szükséges és csomómentesre keverjük.
5, Ha a zöldségek puhára párolódtak, lassan hozzákeverjük a joghurtot és hagyjuk még egy kicsit összerottyani, de figyeljünk a folyamatos kevergetésre, mert mostmár könnyen leéghet. A mártás sűrűségét hozzáadott vízzel ill. straubolással (lisztszórással) variálhatjuk ízlésünknek megfelelő módon, de azt ne feletsük, hogy főzés után még egy kicsit sűrűsödni fog.
6, Egy másik edényben közben vizet forralunk és ebben főzzük ki a tésztát al dante (rugalmas) állagúra enyhén sós vízben.
7, Amint a mártás újra felforrt hozzáadjuk a fűszereket, az apróra vágott petrezselymet és zellert, meg a megsült gombákat is és még pár percig továbbforraljuk, de már csak óvatosan kevergetjük, hogy a gombák össze ne törjenek.
8, Ha kész, félrehúzzuk a tűzről, de még fedő alatt melegen tartjuk, hogy az ízek összeérjenek a tálalásig.

9, A penne tésztát tányérra szedjük, ráhalmozzuk a gombás mártást és friss petrezselyemzölddel díszítve tálaljuk.
Nagyon gyorsan elkészíthető, különleges ízvilágú és nagyon finom, laktató étel.

Hagymás batáta karalábésalátával

2010. május 10., hétfő

Még sosem ettem batátát, vagy más néven édesburgonyát, úgyhogy ideje volt kipróbálni.
Az íze és maga a zöldség sok hazai finomságra emlékeztet, de mégis különleges. Nekem nagyon bejött, csak kár, hogy olyan csillagászati az ára és hogy olyan sokat utaztatják. Rászokni tehát nem fogok, de egyszer-kétszer fejedelmi lakomát lehet belőle készíteni.
A batáta ránézésre egy kicsit furcsa alakú burgonya. Meghámozva is még a burgonyára emlékeztet, bár enyhén narancssárgás a színe, de nem feltűnően. Viszont sülés közben már erőteljesebb narancs színe lesz és az íze is a sütőtökre emlékeztető édeskés íz, mégis más.
Most egy kevés hagymával és salátával próbáltam ki, de nem is kell hozzá más, mert nagyon finom és karakteres zöldség.


Hagymás batáta karalábésalátával
(1 főre)

Batátához:
2 közepes batáta
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
néhány ek olívaolaj

bors
kömény
bazsalikom


Salátához:
1 fej karalábé
1 gerezd fokhagyma
1 pohár (150 ml-es) szójajoghurt
1 kiskanál házi mustár (vagy: 1-2 ek citromlé, 1-2 ek méz, őrölt mustármag)

bors
bazsalikom

1, Az édesburgonyát a krumplihoz hasonlóan meghámozzuk és felkockázzuk.
2, A hagymákat megpucoljuk és a vöröshagymát csíkokra, a fokhagymát apróra vágjuk, majd a batátával együtt egy tepsibe vagy egy hőálló tálba halmozzuk.
3, Fűszerezzük és néhány evőkanál olívaolajjal összeforgatjuk a zöldségeket.
4, Sütőben kb 40 perc alatt készre sütjük.
5, Míg a batáta sül, elkészítjük a salátát: a karalábét nagylyukú sajtreszelőn reszeljük, hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, a mézet, a citromlevet, a fűszereket és a joghurttal összeforgatjuk az egészet.
6, Félretesszük és amíg az édesburgonya sül, addig finoman össze is érik az íze.
A sült batáta mellé kínáljuk.

Kukoricasaláta vegánul

2010. május 4., kedd

Lehet, hogy viccesen hangzik, hogy kukoricasaláta receptet teszek közzé, hiszen olyan egyszerű az egész, ezt mindenki meg tudja csinálni: néhány ek tejföl, néhány ek majonéz, pici mustár és már mehet is a kukoricakonzerv tartalmára.
Igen ám, de a tejföl tömény tejtermék, a majonéz tojásos, a mustár cukros-ecetes, úgyhogy mikor vegán lettem, a kukoricasaláta hiányzott a legjobban. Nem ám a krémes, habos süteményeket hiányoltam vagy a tejszínhabot a gesztenyepüréről, reszelt sajtot a makaróniról, hanem a kukoricasaláta miatt jelentkeztek elvonási tünetek. (Igen, ez a kukoricafüggőség, de már megtanultam vele együtt élni. :-)
Sokáig kísérleteztem, mire az igazira hasonlító salátát sikerült készítenem. Mert hiába a szójajoghurt a tejföl helyett, azt valahogyan még be kell ízesíteni, hogy a majonézt is pótoljuk belőle.
Amit most közzéteszek, ez a legjobban sikerült változat, most már mindig így készítem, csak a hagymákat és a zöldfűszereket szoktam variálni benne, sőt, van már egy szójamentes változatom is, de arról majd máskor.


Kukoricasaláta
(2 személyre - bár ezt én egyedül befalom)

1 kukoricakonzerv (normál méret: 285 g töltősúlyú)

Öntethez:
1 doboz (150 ml-es) szójajoghurt
2 ek citromlé
1 ek méz
3 ek olaj (legjobb vmilyen hidegen sajtolt, de az olívaolaj elég jellegzetes, úgyhogy én kukoricacsíraolajat szoktam tenni bele. Nagyon fini lesz tőle.)
2 ek citromlé
1 ek méz
őrölt mustármag
(ez utóbbi három a mustár helyett szerepel, de ha van, tehetünk bele házi mustárt is, csak emiatt viszont nem szoktam külön készíteni)

bors
picike kömény
kevéske hagyma apróra vágva: legjobb az újhagyma vagy medvehagyma
valamilyen friss zöldfűszer felaprítva: nálam petrezselyem és/vagy rukola, vagy esetleg majoranna, bazsalikom

Az öntet összes hozzávalóját alaposan összedolgozzuk és a lecsöpögtetett kukoricával elkeverjük. Ha van rá lehetőség, néhány órát a hűtőben pihentetjük.
Legjobb lenne egyébként a hagymák és zöldfűszerek kivételével az öntet összes hozzávalóját turmixolni, hogy az olajtól olyan igazi majonézszerű állagot kapjunk, de nem szoktam ezzel pepecselni, így is nagyon finom és gyorsan fogy.

Általában újkrumplival, pászkával, vagy friss házikenyérrel fogyasztom, most viszont újhagymás-rukolás tekercsekkel került elpusztításra.

Mustáros töltött burgonya

2010. április 21., szerda

Ezt a receptet a napokban találtam meg a gépemen.
Az étel és a béna fotók is jó néhány évvel ezelőttről, kezdő háziasszony koromból származnak, amikor még napi 10-12 óra munkával (plusz 3-4 óra utazással, majd házi munkával) tengettem napjaim, így a bevásárlás és a főzés minimálisra redukálódott, ha egyáltalán volt rá lehetőségem. Abban az időben készítettem ilyen pofon egyszerű, kevés munkával is pikk-pakk összedobható ételeket.
Ez a finomság azóta is rendszeresen készül nálunk, mert a rohanós hétköznapokon is gyorsan az asztalra varázsolható (főleg, ha a ház ura is besegít egy kicsit), ráadásul nagyon finom, legalább is, mi nagyon szeretjük.
A tölteléknek használt zöldség pedig ízlés és idény szerint variálható. Tapasztalatom szerint a kukorica mellett még reszelt sárgarépával, vagy gombával is nagyon finom. A mustáros gomba amúgy is remek páros.


Mustáros töltött burgonya

néhány szem nagyobb burgonya
csemegekukorica (nekem most a fagyasztóból)
olívaolaj
fokhagyma
ízlés szerint (házilag készült) mustár

bors
majoranna
ízlés szerint egyéb fűszerek

1, A krumplit megmossuk és héjában főzzük, vagy sütjük nem egészen puhára.
2, Ezután a krumplikat félbevágjuk, közepüket egy kiskanállal kivájjuk úgy, hogy a burgonyának azért egy kis pereme is maradjon.3, A kivájt krumplit összekeverjük egy kevés olívaolajjal, felaprított fokhagymával, mustárral. Hozzáadjuk a kukoricát is és ízlés szerint fűszerezzük.
4, A masszát a kivájt krumplikba töltjük.
5, A töltött burgonyákat egy hőálló tálba sorakoztatjuk és grillezőben vagy 180 fokos sütőben készre (kb. 20 perc) sütjük.

Önmagában is nagyon finom és laktató, de zöldség- vagy gabonafasírttal is tálalhatjuk. Azt hiszem egy jó nagy tál friss salátával történő fogyasztásától sem kell ódzkodni.
Nagy étkűek fogyaszthatják köretként, nem (egészen) vegánok süthetnek rá sajtot is. Mindenhogyan nagyon jó, elrontani pedig szinte lehetetlen.

Mustár házilag

2010. április 20., kedd

Mielőtt a fejemhez vágnátok, hogy ez már túlzás, elismerem, tényleg az! :-)
Viszont ha már valamit csinálok, akkor azt következetesen teszem, úgyhogy nem eszem cukrot, ecetet ilyen formában sem. Márpedig a bolti mustár összetevői: mustármag, cukor, ecet és néhány adalékanyag, például egy kevés színezék, hogy csábítóan sárga és fényes legyen.
Pedig mustárt házilag előállítani nem egy nagy ördöngösség még a legfőbb hozzávalói nélkül sem. Igaz, ugyan, hogy a cukor helyett mézzel és az ecet helyett citromlével készült otthoni változat nem pont ugyanolyan, mint a megszokott. Aki tehát csak a mustár miatt eszik virslit, az valószínűleg nem fog kiegyezni ezzel a változattal, de szendvicsekbe, vagy ételekbe ízesítőnek ez is tökéletes. Az íze hamar megszokható, sőt a hozzávalók mennyisége szerint alakítható is.
Egy hibája van: hirtelen összedobva csak csípős és borzalmas méz íze van, úgyhogy kell érni hagyni legalább egy napot a hűtőben, mire tényleg mustár lesz belőle.
Én már egész megszerettem, érdemes tenni egy próbát vele!


Mustár házilag

30 g őrölt fehér mustármag
2 kiskanál citromlé
2 kiskanál méz
kevéske só és fehérbors
víz

1, A hozzávalókat kevéske vízzel alaposan elkeverjük. Ha jót akarunk magunknak, akkor ebben a fázisban még ne kóstoljuk meg a mustárkezdeményt, mert nagyon gyorsan és nagyon hosszú időre kiábrándulhatunk ebből az egész mustár-hadműveletből. Inkább tegyük a hűtőbe, hogy ízei összeérjenek.
2, Másnapra az egész massza be fog sűrűsödni, sőt keményedni, úgyhogy ilyenkor keverhetünk még hozzá egy kevés vizet - ezzel is tetszés szerinti sűrűségűre alakítva és kicsit tompítva az erősségét, mert a fenti mennyiségek alapján készítve egy brutál dijonihoz hasonlít leginkább. Víz hozzáadása után ismét hagyjuk állni kicsit, hogy megfelelő állagúvá sűrűsödjön!
3, Még az ízén is variálhatunk további méz és/vagy citromlé hozzáadásával. Leginkább egyébként még méz szükségeltetik bele, mert elég erős (szerintem), ebben az esetben a méz hozzáadása után ismét tegyük a hűtőbe érni kicsit, hogy a méz jellegzetes íze homogénné váljon a mustárral.
Így elkészítése végül néhány napot igénybe vehet, de hűtőben hetekig eláll, úgyhogy készíthetünk nagyobb adagot egyszerre.

Felhasználhatjuk a szokásos mustár helyettesítésére a megszokott módon.
(Mustáros receptötletek hamarosan!)

Tipp:
A hozzávaló őrölt mustármag fűszerként a legtöbb helyen már kapható. Ha mégsem jutunk őrölt változathoz, egész mustármagot akkor is biztosan tudunk szerezni és kávédarálóban pikk-pakk porrá lehet őrölni.

Köleskörözött

2009. augusztus 29., szombat

Na, a körözött az tényleg nagyon hiányzott, mikor nem volt többet tejtermék a tányéromon, ettől a köleses változattal meg ódzkodtam egy kicsit, végül mikor már nem bírtam tovább néhány hónappal ezelőtt, kipróbáltam és azóta rendszeresen gyártom, mert nagyon egyszerű és olyan, mint az igazi.
Legtöbbször akkor készítem, amikor vendégek jönnek és eddig még senki nem vette észre, hogy nem túróból van...


Köleskörözött

(3-4 fő részére)

1 bögrényi köles (3x-os vízben egészen megfőzve, akár szét is főhet)
újhagyma (vagy medvehagyma)
pirospaprika
kevés mustár (legjobb a házilag készült változat, de akár el is hagyható)
őrölt bors
őrölt kömény

hidegen sajtolt olívaolaj (elhagyható)

1, A kölest 3x-os mennyiségű vízben megfőzzük. Nem baj, ha szétfő, úgy még jobb. Ha megfőtt, lefedve még állni hagyjuk kicsit, hogy jól megpuhuljon és minden vizet felszívjon.
2, Feldaraboljuk az újhagymát (vagy medvehagymát, esetleg fokhagymát, aki úgy szereti), hozzáadjuk a köleshez és ízlés szerint fűszerezzük a pirospaprikával, mustárral, borssal, köménnyel és alaposan összekeverjük.
Ha nem elég krémes, akkor egy kevés vízzel vagy hidegen sajtolt olívaolajjal gazdagítva elérhető a kívánt krémes állag.
A körözöttet félbevágott paprikákba töltve tálaltam és frissen sült teljes kiőrlésű kenyérrel kínáltam.
Related Posts with Thumbnails
 
Vegánságok. Design by Pocket