Vanilíás méz (VKF 30. forduló)

2009. november 29., vasárnap

Olyan bonbon csodák születtek már erre a Chef Viki által kiírt VKF fordulóra, hogy én már csak remegő kézzel pötyögöm be szerény kis gasztroajándékaimat. Remélem, megajándékozottjaim nem kísérik figyelemmel ezt a fordulót és így talán örülni fognak az én egyszerű vaníliás ill. kökényes mézemnek is.

Természetesen én is elkészítettem a házi vaníliakivonatot, amit már oly sokan előttem. A vodka tényleg nagyon jól kivonja a vanília aromáját és jól használható sütéshez, főzéshez.
Igen ám, de hogyan lesz vaníliás egy olyan krém, turmix vagy bármi egyéb, amit nem főzök, úgy, hogy ne érezzem benne az alkoholt - ti. nagyon nem szeretem az ízét még kis mennyiségben sem.

Napokig gondolkoztam azon, hogyan lehetne még a vaníliarudakat alkohol nélkül megbűvölni, amikor is édesanyám pont arról mesélt, hogy nagymamám hogyan készítette otthon a vaníliáscukrot: egy kiló kristálycukorba dugott 1-2 rúd vaníliát és egy hónap múlva állítólag az egész cukor vaníliaízű volt. Hm, nem is rossz ötlet, csak éppen nem eszem cukrot, de innen már hamar jött az ötlet, hogy mézet viszont igen. Ráadásul mézet teszek minden süteménybe, turmixba... stb, amit vaníliásítani szeretnék.
Szóval, másnap már ott lebegtek a vaníliarudak az akácmézben és kíváncsian vártam, hogy mi fog történni. Persze a vodkás vanília után azt vártam, hogy a méz is bebarnul, de hát miért tenné: a vaníliás cukor sem barna! Úgyhogy így majdnem egy hónap után is méz színe van, de az íze csodálatos lett.
A méznek köszönhetően pedig sokáig eláll, úgyhogy szép üvegbe töltve karácsonyra gasztroajándéknak is kiváló! Még éppen el is készül az ünnepekre, ha pár napon belül belőjük otthon a mézünket egy kis vaníliával.

Én egyébként egy volt lenmagolajos üvegcsébe (de az olívaolajaknak is nagyon szép üvegük van) töltöttem, aminek még az olajkitöltést segítő műanyag kis bigyuszkája is megvan, így a méz adagolása is egyszerű és nem folyik szerteszét, ráadásul az üveg és a konyha sem ragad tőle használat után.


Vaníliás méz

2-3 dl akácméz (vagy bármilyen más méz, ami nem cukrosodik)
1 rúd (olyan 15 centis) vanília

A vaníliarudat egy éles késsel hosszában bevágjuk, beledugjuk a mézbe és állni hagyjuk minimum 3-4 hetet, utána felhasználhatjuk a vaníliakivonat helyettesítésére süteményekre, krémekbe, turmixokba... stb.
Ha már fogyatkozik a méz az üvegből, nyugodtan utántölthetjük, vagy cserélhetjük a vaníliarudat benne, így mindig lesz vaníliás méz otthon.
Hm, milyen finom is az a vaníliás banáturmix...

6 megjegyzés:

Kata írta...

Szia! Kérdezném tőled, hogy a vaníliarudat vágatlanul teszed a mézbe vagy megvágod?

Szamóca írta...

Hú, Kata, de jó, hogy kérdezed! Úgy látszik ezt elfelejtettem beleírni, úgyhogy azonnal javítom is. Köszönöm, hogy szóltál.
Egyébként igen, úgy, ahogyan a vodkás változatnál, úgy hosszában végigvágom a vaníliarudat, hogy jobban kioldódjon az aromája. Ennél különösen fontos, mert a méz nem oldja olyan erőteljesen a vaníliát, mint a vodka. Hosszabb ideig is kell állnia, de eszméletlen finom lesz!

Kata írta...

Szamóca, ne mentegetőzzél, az ember beírás közben nem mindig gondol arra, hogy ami saját magának teljesen természetes, az másnak nem.

Köszi a választ, sejtettem, hogy be kéne vágni, de olyan jó, hogy itt mindent meg tudunk kérdezni egymástól, legalább nem kell a megérzéseinkre hagyatkozni. Feltétlenül elkészítem, teljesen rákattantam.

Szamóca írta...

Kata, örülök, hogy ennyire tetszik.
Majd, ha elkészült, mesélj, hogy hogy ízlett!

Vali írta...

Köszönöm az ötletet, a fogadott lányom nem eszik cukrot, de mézet igen. Már gyorsan el is készítettem.

Szamóca írta...

Vali,
és hogy ízlett a lányodnak?

Related Posts with Thumbnails
 
Vegánságok. Design by Pocket