Gombapörkölt hajdinával (VKF 37. forduló)

Ez a megszokott gombapörkölt tarhonyával összeállítás gluténmentes, vegán változata.
A pörkölt ízre olyan, mint az eredeti, a hajdina pedig remekül illik hozzá a tarhonya helyett.
Igazán finom és laktató fogás.


Gombapörkölt hajdinával
(2-3 főre)

Hajdinához:
250-300 g hajdina
só
bors
kömény
majoranna
víz

Pörkölthöz:
500 g gomba
2 fej hagyma
1 kisebb paprika
1 doboz (150 ml-es) szójajoghurt
2-3 evőkanál hajdinaliszt
3-4 ek. pirospaprika
só
bors
kömény
majoranna
friss petrezselyem
kevés olaj

1, Először elkészítjük a köretet: a hajdinát egy fedeles jénai tálba tesszük, fűszerezzük, kétszeres mennyiségű vízzel felöntjük és a sütőbe toljuk. 180 fokon kb. fél órát "pároljuk", majd fedő nélkül még 10-15 percet sütjük. Ha szükséges, a vizet közben pótoljuk rajta.
Persze a hajdinát ugyanígy főzni is lehet.
2, A pörkölthöz kevés vízen és olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát. Amikor már el kezd üvegesedni, hozzáadjuk az apróra vágott paprikát is.
3, Ha puhul a paprika is, hozzáadjuk a megmosott, felkockázott gombát. Kicsit pirítjuk, majd megszórjuk pirospaprikával és a többi fűszerrel (petrezselyem kivételével). Felöntjük a pörköltöt annyi vízzel, hogy a gombákat éppen csak ellepje. Puhára főzzük a zöldségeket.

4, Elkészítjük a habarást: a szójajoghurtot elkeverjük a liszttel, teszünk bele még fűszereket, ha szükséges, majd a pörköltből fokozatosan egy-egy merőkanálnyi szaftot adunk hozzá. Ezt háromszor, négyszer megismételjük, végül az egészet a gombához keverjük.
5, A pörkölthöz adjuk az apróra vágott petrezselymet és még egyet rottyantunk rajta, de tényleg csak pár percet, hogy a petrezselyem még friss zöld maradhasson benne.

Friss petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Megjegyzés:
Hajdinaliszt hiányában a még meg nem főzött hajdinát kávédarálón ledaráljuk és már kész is. Olyan mennyiségben, ami ehhez a gombapörkölthöz kell, kb. fél perc plusz munkát jelent.

Bazsalikomos-hagymás gombaerdő (VKF 37. forduló)

Ez amolyan maradék-kaja volt, vagyis pont a nagybevásárlás előtt készült, olyan 'nézzük mi van itthon', vagyis inkább 'van-e még itthon valami'-kaja. Volt is néhány dolog: gomba, vöröshagyma, pár centi póréhagyma és egy kevés rukola.
Nos, mi lehet ebből? Hát persze: gombaerdő. :-)
Szerintem nagyon finom és remekül néz ki, bár amikor a férjem meglátta a menüt csak ennyit mondott: "Látom, nagyon ráérsz."


Bazsalikomos-hagymás gombaerdő

5 szem vöröshagyma (ha lehet, minél hosszúkásabb)
5 db gomba (+ még kisebb gombák mehetnek aljnövényzetnek)
néhány centi póréhagyma
1-2 marék rukola
olívaolaj
só
bors
kömény
majoranna
bazsalikom

1, Egy hőálló tálba, amiben sütni fogunk, összekeverjük a fűszereket és az olajat.
2, A hagymákat megmossuk, tisztítjuk és úgy vágjuk le mindkét végüket, hogy talpon maradjanak rajta.
3, A hagymákat beleállítjuk a fűszeres olajba, alaposan beolajozzuk őket és már mehetnek is a 180 fokra bekapcsolt sütőbe olyan 15-20 percre, hogy félig átsüljenek.

4, Közben megmossuk a gombákat is és az öt nagyobb gombának óvatosan kiszedjük a szárát. A gombaszárakat és a póréhagymát is felkarikázzuk.
5, Az öt gombakalapot az álló hagymák tetejébe nyomjuk és őket is megolajozzuk, hogy ne száradjanak ki sütés közben.

6, A gombaszárakat, a kis gombákat és a póréhagymát a gombák közé rendezzük aljnövényzetnek. Amennyire sikerül ezeket is beleforgatjuk az olajba és visszatesszük az egészet a sütőbe.

7, 20-25 perc alatt készre sül, de ne ijedjünk meg a látványtól: olyan, mintha tornádó söpört volna végig az erdőn:

Így viszont, hogy kalapostul sültek a hagymák, nem csúszott ki sülés közben a közepük, úgyhogy érdemes a sütés közben tomboló vihar ellenére is így sütni őket.
8, A rukolát egy tányéron elrendezzük, beleállítjuk a hagymákat, rátesszük a kalapjukat és közé rendezzük az aljnövényzetet.

Bármilyen burgonyás vagy rizses körettel tálalhatjuk, de így magában a rukolával is finom, akár előételként is.

Nagyon mutatós étel, akár gyerekzsúrra is el tudom képzelni, ahol a gyerekek is besegíthetnek az elkészítésébe.

Zöldfűszeres-joghurtos gomba (VKF 37. forduló)

A mostani VKF forduló témája a gomba. (Kiírás itt.)
Ennyi esőzés után aktuálisabb téma nem is lehetett volna, viszont a diétánk miatt mi most nem eszünk gombát sem, de nagyon szeretjük és tavasszal rengeteget ettünk belőle. Így előbányásztam a tavasszal készült gombás főztjeimet, amik még nem kerültek fel a blogra és azokból válogattam.
Akkor még tönkölyliszttel készítettem ezt a finomságot és durum penne tésztával tálaltam, de most már biztosan kukorica-vagy rizsliszttel sűríteném be és valamilyen finom gluténmentes tésztával kínálnám.

Tavasszal nagyon sok szép, apró szemű csiperkéhez jutottam a piacon, amiből eredetileg gombapörköltöt szerettem volna készíteni, de az túl snassz lett volna ilyen gyönyörű gombákhoz. Mivel a másik kezemben pedig az idei első csokor friss petrezselymet szorongattam, így nem volt kérdés, hogy ezekből valami egészen más fog készülni, amiben érvényesülhetnek a kis, egész gombák és a friss petrezselyem aromája is.
Persze a férjem főzés közben végig nyöszörgött, hogy ne rontsuk el a finom gombákat, legyen inkább rendes pörkölt belőle, de ebéd után már elégedetten nyugtázta a dolgot, hogy milyen jó ötlet is volt a gombát így elkészíteni.

A recept egyedi ízét egyébként a friss zöldfűszerek adják, no meg, hogy a gomba nem szétfőzve, hanem sütve szerepel az ételben. A mustár már csak hab a tortán, ami kellemes ízt ad neki és mellesleg nagyon jól illik a gombához és a sárgarépához is.


Zöldfűszeres-joghurtos gomba
(6-7 főre)

6-700 g penne durumtészta
6-700 g aprószemű gomba
3 doboz (150 g-os) szójajoghurt
3 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 vastag szál sárgarépa
1 paprika
2-3 evőkanál liszt (fele-fele arányban finomliszt és tk tönkölyliszt)
2 evőkanál házi mustár
5 evőkanál citromlé
olaj
friss petrezselyem
friss zellerzöld
só
bors
kömény

1, A megmosott gombát (ha aprószemű akkor egészben) egy sütőpapírral bélelt tűzálló tálba tesszük és a sütőben 180 fokon fél óra alatt készre sütjük.
2, Közben elkészítjük a mártást: a vöröshagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és kevés olajon, vízen megpirítjuk-pároljuk.
3, Ha már félig kész, hozzáadjuk a szintén megtisztított és apróra vágott sárgarépát és paprikát ill. 2 gerezd apróra vágott fokhagymát is. Sózzuk, borsozzuk, ha szükséges öntünk alá még egy kis vizet, hogy ne ragadjon le. Ezt főzés közben bármikor megtehetjük egyébként.
4, Közben a joghurtot egy tálba öntjük, hozzáadjuk a maradék apróra vágott fokhagymát, a mustárt, a citromlevet, a lisztet, egy kis vizet, ha szükséges és csomómentesre keverjük.
5, Ha a zöldségek puhára párolódtak, lassan hozzákeverjük a joghurtot és hagyjuk még egy kicsit összerottyani, de figyeljünk a folyamatos kevergetésre, mert mostmár könnyen leéghet. A mártás sűrűségét hozzáadott vízzel ill. straubolással (lisztszórással) variálhatjuk ízlésünknek megfelelő módon, de azt ne feletsük, hogy főzés után még egy kicsit sűrűsödni fog.
6, Egy másik edényben közben vizet forralunk és ebben főzzük ki a tésztát al dante (rugalmas) állagúra enyhén sós vízben.
7, Amint a mártás újra felforrt hozzáadjuk a fűszereket, az apróra vágott petrezselymet és zellert, meg a megsült gombákat is és még pár percig továbbforraljuk, de már csak óvatosan kevergetjük, hogy a gombák össze ne törjenek.
8, Ha kész, félrehúzzuk a tűzről, de még fedő alatt melegen tartjuk, hogy az ízek összeérjenek a tálalásig.

9, A penne tésztát tányérra szedjük, ráhalmozzuk a gombás mártást és friss petrezselyemzölddel díszítve tálaljuk.
Nagyon gyorsan elkészíthető, különleges ízvilágú és nagyon finom, laktató étel.

Csokis-bazsalikomos epertorta vaníliakrémmel (VKF 34. forduló)

Ez a sütemény az aktuális VKF kiírására készült, mely szerint afrodiziákumot tartalmazó finomságokat kellett készíteni.
Nos, ez annyi afrodiziákumot tartalmaz, hogy több már nem is fért volna bele. Van benne bazsalikom, fahéj, vanília, kakaó, eper és méz. Igen, méz, mert bár kevésbé köztudott, de a méz is afrodiziákum.
Így együtt pedig nagyon-nagyon finom lett és igen hatásos...


Csokis-bazsalikomos epertorta vaníliakrémmel

Piskótához:
3 bögre liszt (nálam 1 bögre finomliszt, 1 bögre teljeskiőrlésű tönkölyliszt és 1 bögre kukoricaliszt) - kb. 450 g
5 ek kakaó-vagy karobpor
2 kávéskanál szódabikarbóna
pici só

4-5 ek méz
1 dl olaj
3 ek citromlé
2 marék mazsola
kb. 3,5 dl víz
4 ek. bazsalikom (nálam most fagyasztott bazsalikom)
3 ek. házi vaníliakivonat


Krémhez:
5 ek. fehérliszt
5 dl víz
3 ek. házi vaníliakivonat
2 ek. kukoricakeményítő
4 ek. méz (ebből 2 ek vaníliás méz)

Tetejére:
kb 250 g eper (nálam most ez is fagyasztott)
kevés apróra vágott bazsalikom
csokimáz (kakaó-méz-víz keveréke, ld. sütőtökkrém csokoládéöntettel)

1, A vizet egy kis lábasban felforraljuk, beleszórjuk a mazsolát és félretesszük hűlni.
2, Elkészítjük a krémet is, hogy annak is legyen ideje alaposan kihűlni.
A lisztet, a vaníliakivonatot egy kevés vízzel csomómentesre keverjük és a tűzre tesszük, majd a maradék vizet felforraljuk (legjobb vízforralóval, esetleg a mikróban) és folyamatos kevergetés mellett hozzáadjuk a lisztes keverékhez.

3, Közben a kukoricakeményítőt egy kevés hideg vízzel elkeverjük és amikor a krém már forr, hozzáadjuk a keményítőt és folyamatos kevergetés mellett újra felforraljuk és lehúzzuk a tűzről. Túlfőzni keményítővel már nem szabad, különben csökken a keményítő hatása.
4, A krémet alaposan kihűtjük. Hűtőbe is tehetjük, amíg a sütemény készül.
5, Amikor a mazsolás víz teljesen kihűlt, hozzákeverjük a vaníliakivonatot és az apróra vágott bazsalikomot.

6, Közben összeállítjuk a piskóta száraz hozzávalóit: alaposan elkeverjük a liszteket, a kakaót, a sót és a szódabikarbónát.
7, A sütőt előmelegítjük 200 fokra és egy gyümölcstortaformát (vagy amilyet szeretnénk) vékonyan kikenünk olajjal és meglisztezzük.
8, A lisztekhez keverjük a piskóta többi hozzávalóját és a mazsolás vízzel alaposan összedolgozzuk és már öntjük is a formába és mehet a 200 fokos sütőbe.
9, Kb. 30 perc alatt szépen megsül, de közben ne nyitogassuk rá a sütőajtót.
10, Közben, ha a krém kihűlt hozzákeverjük a mézeket is és szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy kenhető állagú legyen.

11, Megvárjuk, amíg a piskóta is teljesen kihűl (fontos - a mézes krém miatt!), majd megtöltjük a krémmel, rápakoljuk az eperszemeket csúcsukkal felfelé.
12, A kakaóból, mézből és kevés vízből csokikrémet keverünk, rácsorgatjuk az eperre és megszórjuk az egészet friss, apróra vágott bazsalikommal.
Minimum fél órára a hűtőbe rakjuk és akkor szépen szeletelhető lesz.

Kalonji magos hajdinazsemlék (VKF 33. forduló)

Két dolgot kell bevallanom ezekkel a nagyon finom zsemlékkel kapcsolatban.
Először is: nem én találtam ki, hogy a péksütibe kalonji magot rakjak, vagy ahogyan még nevezik ezt az Afrikában és Indiában is elterjedt és sokat használt fűszert: kalinji, fekete hagymamag, nigella, kerti katicavirág, parasztbors vagy akár kandilla.
Másodszor pedig be kell ismernem, hogy tőlem szokatlan módon egy hipermarketben vettem magos zsemlét még hetekkel ezelőtt. Igazából péksütiket sem nagyon szoktam enni, venni pedig egyáltalán nem vettem már évek óta, most mégis megkívántam. Szerencsére, ugyanis a várakozásaimmal ellentétben nagyon finom zsemlék voltak. Volt bennük valami különleges és egyedi. Először azt hittem valami ízfokozóval, vagy valamilyen adalékanyaggal feljavított zsemlébe botlottam. Hetekig vettem és ettem ugyanonnan, de nem jöttem rá, hogy mi ez a különleges, de nagyon finom íz. Láttam ugyan a péksüti tetején a sok-sok magot, de a feketékre azt hittem, hogy fekete szezámmag. Összeszedtem hát néhányat és megkóstoltam külön. Fekete szezámmagot még sosem ettem, de ennek nagyon ismerős volt az íze. Egyik kedvenc ételemre, egy indiai sütőtökös étel ízére emlékeztetett és akkor esett le, hogy ez bizony egy olyan fűszer, ami nekem is ott lapul a polcon, de így külön még nem ettem, csak más indiai fűszerek társaságában.

Viszont akkor ilyen zsemléket én is tudok készíteni!
Nem is vártam vele sokáig. Beszereztem a hétvégén még néhány zacskó kalonji magot és ma már sültek is az illatos finomságok. Persze legnagyobb igyekezetem ellenére sem lett olyan, mint a bolti, mert sokkal finomabb lett. :-)


Kalonji magos hajdinazsemlék
(7 db zsemléhez)

370 ml víz
1 tk só
2 ek méz
2 ek olívaolaj
540 g liszt a következőképpen:
* 50 g búzasikér, lenmagliszt vegyesen
* 140 g hajdinaliszt
* 240 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
* 110 g finomliszt
1 cs porélesztő (fél kg liszthez való)

5 ek szezámmag
3 ek kalonji mag
3 ek lenmag

kalonji mag

1, Egy nagyobb tálba tesszük a liszteket és a sót. Összekeverjük, majd a liszthalom közepén egy mélyedésbe halmozzuk a mézet és az élesztőt és egy kis vízzel elvegyítjük. Köré öntjük a maradék vizet és az olajat. Félretesszük és meleg helyen kelesztjük.

2, Közben a szezámmagot és a kalonjit egy serpenyőben szárazon enyhén megpirítjuk. Addig pirítsuk csak amíg a szezámmag egy kevés szint kap, a hagymamagok pedig el kezdenek illatozni.
3, Ha kihűltek a magok, hozzákeverjük a lenmagot is.

3, Amint az élesztő megkelt (ez meleg helyen általában kb. 20 perc), hozzáadjuk a magok kb. kétharmadát és alaposan összegyúrjuk a tésztát. Cipót formázunk belőle és ismét félretesszük. Néhány órát meleg helyen kelesztjük, amíg kb. a másfélszerese-kétszerese nem lesz a cipó mérete.
4, Vékonyan kiolajozunk, majd enyhén kilisztezünk egy kerek sütőformát. Nálam ez most a kerámia piteformám volt.
5, Ha megkelt a tészta, lisztezett felületre borítjuk, egy éles késsel 7 felé vágjuk.
6, Az egyes darabkákból gombócokat formázunk, a maradék magkeverékbe nyomjuk őket és a piteformában virág alakzatban elhelyezzük őket.

7, Megint félretesszük a zsemlécskéket és ismét néhány órát kelesztjük őket.
8, Ha már valahogy így néznek ki...

...mehetnek a 180 fokra kapcsolt sütőbe és kb. 30-35 percet sütjük őket, de ez attól függ, hogy kinek hogyan melegszik a sütője.

9, A zsemléket a formában hagyjuk kihűlni.

Frissen nagyon finom, ropogós.
Valamilyen pástétommal, vagy egy könnyű salátával isteni vacsora.

Vadrizzsel sült kelkáposzta (VKF 33. forduló)

Már nagyon régóta szerettem volna kipróbálni a vadrizst, vagy más néven indián rizst, még másabb nevén "botrizs", de ez csak a férjem verziója, mert mikor meglátta azt hitte, hogy apróra tördelt ágakat vettem rizs néven.
Hónapok óta volt már itthon egy pici zacskó botrizsem és a Limara által kiírt, 33. VKF témájának köszönhetően most érkezett el a felhasználásának az ideje.
Volt itthon még egy hatalmas fej kelkáposztám is, úgyhogy ez az egyszerű, de nagyszerű, kevés munkával is elkészítő, nagyon káposztás és nagyon nagy mennyiségű étel lett belőle.


Vadrizzsel sült kelkáposzta
(min. 6 főre)

1 fej kelkáposzta
500 g barnarizs
100 g vadrizs
2 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
só
bors
csombor (borsikafű)
bors
kömény
majoranna
pici kakukkfű

1, A kétféle rizst megmossuk, összekeverjük és tepsibe öntjük. Így szárazon betesszük a 180 fokos sütőbe és kb 10-15 percet elősütjük. Közben néhányszor átkeverjük, vagy rázzuk.
2, A hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és az elősütött rizshez adjuk a fűszerekkel együtt. Alaposan összekeverjük az egészet.

3, A káposztát is megmossuk, megszabadítjuk néhány külső levelétől, ha szükséges, majd az egészet hat gerezdre vágjuk úgy, hogy minden gerezdre jusson a torzsából is, mert az tartja össze a leveleket.

4, A káposztagerezdeket beigazítjuk a tepsibe a rizs közé, majd az egészet felöntjük vízzel (kb 1,5 literrel).

5, Alufóliával letakarva mehet is a káposztás rizs vissza a sütőbe. Kb. 40-50 percet sütjük, majd a fóliát levéve sütjük készre, csak vigyázzunk nehogy megégessük a káposzták tetejét (úgy, mint én).

6, A tetejére sajt helyett rizslisztből, kevés olajból, fűszerekből és vízből készített besamelmártást öntöttem és sütöttem rá (ez látszik az első és az utolsó képen), de ez nekem nem jött be. Valahogy nem lett finom vele.
Viszont másnap egy zöldfűszeres-fokhagymás joghurtot kevertem be hozzá és azzal már nagyon ízlett. Szerintem ti is inkább ezzel próbáljátok ki: szójajoghurt, apróra vágott fokhagyma, friss petrezselyem, kevés só, bors és kömény. Így már tényleg jó és könnyen csúszik. :-)

Rozmaringos vaníliatorta (VKF 32. forduló)

Rozmaring és vanília egy süteményben? Tiszta őrület! - legalábbis ez volt az első gondoltam, mikor először láttam meg ezt a receptet a fűszernövényes gyűjteményem desszertjei között, úgyhogy egyből tudtam: ezzel nevezek a Maimoni által kiírt vkf-re is.
Kicsit ugyan vegánosítanom kellett és szokásomhoz híven lecseréltem a benne lévő cukrot is mézre, azaz teljesen átalakítottam a receptet :-) és hogy cseppet se hasonlítson az eredetire, készítettem hozzá egy vaníliakrémet is. Határozottan jót tett neki.
Kinézetre teljesen átlagos sütemény, viszont az illata és az íze az már igencsak meglepő, ami a rozmaringos lében ázott mazsolának köszönhető. A torta egyébként eléggé meg is osztotta a családot, de végül kiderült: aki nem szereti a rozmaringot, az ezt sem fogja megszeretni, aki viszont szereti, annál ez a finomság is sikert arat, ugyanis a rozmaring elég karakteres ízt ad neki, csakúgy, mint bármilyen más ételnek is.
Azért ezzel a sütivel való barátkozás cseppet sem volt ilyen egyszerű, pedig szeretem a rozmaringot, de inkább burgonyán. Szóval, be kell valljam, az első falat elég meghökkentő volt még számomra is, a második falat viszont már egész elviselhető, a harmadik talán már ízlett is, a negyedik már nagyon bejött és az ötödiktől már nem lehet abbahagyni.
Tehát szerintem nagyon finom, csak meg kell adni az esélyt neki. :-)


Rozmaringos vaníliatorta

Piskótához:
3 bögre liszt (nálam 1 bögre finomliszt, 1 bögre teljeskiőrlésű rozsliszt és 1 bögre kukoricaliszt) - kb. 450 g
2 kávéskanál szódabikarbóna
pici só

4-5 ek méz
1 dl olaj
3 ek citromlé
2 marék mazsola
kb. 3,5 dl víz
2 ek. rozmaring (nálam szárított, de frissből talán kevesebb is elég)
3 ek. házi vaníliakivonat

Krémhez:
5 ek. fehérliszt
5 dl víz
3 ek. házi vaníliakivonat
2 ek. kukoricakeményítő
4 ek. méz (ebből 2 ek vaníliás méz)

Díszítéshez:
1 marék mazsola
kevés rozmaring

1, Az alkotást a mazsola és a rozmaring párosításával kezdjük: a mazsolát, a rozmaringot és a vizet egy kis lábasban odatesszük főni. Felforraljuk. Ha kibírjuk, közben lehetőleg ne szagolgassuk, mert borzasztó. Sosem gondoltam volna, hogy a rozmaring ilyen büdös is lehet. Kicsit el is bizonytalanított ez a szag, hogy ehető sütemény lesz-e belőle. Viszont se időm, se ötletem nincs most mást készíteni a vkf-re, úgyhogy mindenképp ezzel nevezek, ha ehető lesz, ha nem. Remélem, a kutya szereti a rozmaringot...
2, Ha a mazsolás szörnyűség felforrt, lekapcsoljuk a gázt/tüzet/főzőlapot..stb (megfelelő aláhúzandó) és félretesszük, hűlni hagyjuk - ha jót akarunk magunknak és a környezetünknek, akkor fedővel.
Hűlés közben egyébként nem bírtam ki és muszáj volt mégegyszer megszagolnom, remélve, hogy az előző élmény csak érzéki csalódás volt. Hát valami olyan furcsa, mentolos jellegű szag áradt ebből a keverékből, hogy nagyon gyorsan tettem rá vissza a fedőt. Hogy lehet a rozmaringnak ilyen szaga? Hogy lesz ebből sütemény? És hogy lesz ebből ehető sütemény? Érdekes, egyre biztosabb vagyok benne, hogy a kutya szereti a rozmaringot...
3, A mazsolás trutyit messziről elkerülve a sütőt előmelegítjük 200 fokra és egy gyümölcstortaformát (vagy amilyet szeretnénk) vékonyan kikenünk olajjal és meglisztezzük.

4, Közben összeállítjuk a piskóta száraz hozzávalóit, alaposan elkeverjük a liszteket és amikor a mazsolás borzalom teljesen kihűlt (fontos - különben idő előtt megolvasztja a mézet!), befogjuk az orrunkat és belekeverjük a vaníliaaromát, majd a piskóta többi hozzávalójával együtt mindent a lisztekhez keverünk és alaposan összedolgozzuk.
Jelentem az összeállított piskótát már meg lehet közelíteni, sőt, határozottan jó illata lett. Talán a vaníliától, nem tudom, de remélem, a kész süti is ilyesmi lesz, mert akkor még az is kiderülhet, hogy ehetőt gyártok. Lehet, hogy azért megkóstolóm majd, mielőtt a kutyának adom...
5, Ha a sütő felmelegedett (de tényleg csak akkor, mert ez a "mindenmentes" piskóta elég érzékeny), beleöntjük a formába a tésztát és mehet is a sütőbe. Kb. 30 perc elég neki, de közben ne nyitogassuk rá a sütőajtót.
6, Amíg a piskóta sül és eregeti a most már határozottan kellemes vaníliás-rozmaringos illatát a lakás minden zugába, addig elkészítjük a krémet is: a lisztet, a vaníliakivonatot egy kevés vízzel csomómentesre keverjük és a tűzre tesszük, majd a maradék vizet felforraljuk (legjobb vízforralóval, esetleg a mikróban) és folyamatos kevergetés mellett hozzáadjuk a lisztes keverékhez.

7, Közben a kukoricakeményítőt egy kevés hideg vízzel elkeverjük és amikor a krém már forr, hozzáadjuk a keményítőt (jaj, milyen csodás illatok jönnek közben a sütőből!) és folyamatos kevergetés mellett újra felforraljuk és lehúzzuk a tűzről. Túlfőzni keményítővel már nem szabad, különben csökken a keményítő hatása.
Szerencsére most én sem főztem túl, pedig folyamatosan azon morfondíroztam közben, hogy a kutya nagyon besértődik-e, ha ígéreteimmel ellentétben mégsem adok neki ebből a sütiből?
8, A krémet alaposan kihűtjük. Még annál is jobban, ugyanis, ha egy kicsit is meleg marad, a méz megolvad benne és krém helyett könnyen sodót kaphatunk. Szóval, ha teljesen kihűlt (hűtőbe is tehetjük 1-2 órára), akkor keverjük csak bele a mézet. Nagyon jó állagú krém lesz így belőle.

9, Ha a piskóta is teljesen (fontos - a mézes krém miatt!) kihűlt és még nem aléltunk el ettől a fantasztikus illattól, amit áraszt, akkor megtöltjük a krémmel. Mazsolával, rozmaringgal díszítjük és eldugjuk a kutya elől. :-)
Néhány óra múlva szépen szeletelhető lesz és szerencsére ehető is. Sőt, nekem nagyon, de nagyon bejött. És mivel nem vagyok szőrös szívű, a kutyus is megkóstolhatta...

Narancsos-mákos és meggyes-mákos fonott kalács (VKF. 31. forduló)

A VKF 31. fordulójára való tekintettel megpróbálok kicsikarni magamból egy bejegyzést így két vizsga között (tegnap vizsga, holnap vizsga - jajj, jajj - ma teljes agyi leépülés). Remélem, menni fog és talán még értelmes, összefüggő mondatokat is sikerül most leírnom.
Szóval, a téma az 'újrahasznosítás színesen, tarkán' volt, ami így az ünnepek után igencsak aktuális. Ki is használtam a karácsonyi sütés-főzés után egyből, amikor a készételek már nem fértek be a hűtőbe a maradékoktól, ugyanis a sok sütemény készítéséből annyi alapanyag maradt, hogy sikerült összedobnom belőle még egy süteményt, méghozzá egy (jobban mondva kettő) fonott kalácsot.
A képeket nézve szolgáljon mentségemre, hogy sosem készítettem még ilyesmit. Nemcsak, hogy fonott kalácsot, de még kalácsot sem sütöttem sosem, sőt, még receptem sem volt hozzá. Találtam én a neten persze ezerszámra, de nem vegán és cukormentes változatban (pláne nem teljesőrlésű liszttel és kevés zsiradékkal készült változatban), úgyhogy még ezt is ki kellett ötlenem hozzá, csakúgy, mint a tölteléket, ugyanis sosem készítettem még mákos süteményt sem, mert sosem mákos, hanem mindig valamilyen másfajta bejglit készítünk. Persze cukormentes változat ilyen témában sem fellelhető sehol sem.
Ilyen előzmények után és a kalács elrettentő fazonja ellenére fantasztikusan finom lett az egész. A tészta is szépen megkelt, ízre is szuper volt, a töltelék is isteni, a kalács pedig szenzációsan finom lett. Igaz, kicsit elszámoltam az arányokat és annyi töltelék lett, hogy éppenhogycsak körbevette egy kevéske tészta, de efölött könnyen szemet hunytunk. Azért ezekből okulva legközelebb ugyanekkora mennyiségű tésztához, feleennyi tölteléket tennék és sütésnél tepsi helyett inkább valamilyen formában sütném a kalácsot, hogy ne terüljön szét ennyire, mint a nagy Alföld, mert így egy fonott mákos palacsintához hasonlított inkább.
A recept viszont mindenképp nagyon jó, ezért is bátorkodom most közzé tenni.
(Ja, és Garffyka, az összeállításnál még minden színes volt, de a végeredményen ez annyira nem látszik, azért remélem, így is elfogadod.)
No, nézzük a süteményt:


Narancsos-mákos és meggyes-mákos kalács

Tésztához:
540 g liszt (nálam kb 360 g és 180 g arányban a teljes kiőrlésű tönkölyliszt javára, a több finomliszt)
60 dkg méz
5 ek olaj
2,6 dl víz
1 cs porélesztő
csipet só

Narancsos-mákos töltelékhez:
20 dkg darált mák - terveztem, de idén sem készült bejgli belőle, úgyhogy megmaradt
1 narancs héja mézzel kandírozva a húsával és levével hígítva (ennek receptje majd később, bocsi!) - a diós-narancsos bejgliből maradt
100 g méz
pici víz, ha szükségét érezzük a hígításnak

Meggyes-mákos töltelékhez:
20 dkg darált mák - ismét mákos bejgli hiányában maradt meg
fél meggybefőtt - a meggyes-marcipános bejgliből maradt
100 g méz
pici víz, ha szükségét érezzük a hígításnak

1, A tészta hozzávalóit a kenyérsütőgépbe pakoljuk és a többi teendőt rábízzuk (a nyújtást azért inkább már magunk csináljuk). Gép hiányában az élesztőt mézzel, vízzel felfuttatjuk, összekeverjük a többi hozzávalóval és néhány órát kelesztjük.
2, Közben összeállítjuk a töltelékeket: a narancsos és a meggyes töltelék hozzávalóit is összekeverjük (lehetőleg külön-külön tálban) és kész is. Nem főztem külön, minek? Úgyis sül majd a kalácsban, de így magában is finom, úgyhogy a töltelékfőző procedúrától megkíméltem magam.
3, Ha a tészta kész, lehetőleg ne kapjunk frászt a gépbe nézve, ugyanis a tészta veszettül ragad (valószínűleg a méztől) és a keléstől pókhálószerűen beterít mindent. :-) Ha sikerül mindenféle praktikával kivarázsolnunk a tálból, egy kicsit összegyúrva, meglisztezve már tudunk vele dolgozni.
4, Szóval, a tésztát kétfelé vesszük, majd mindegyik felét 3-3 részre osztjuk. Na jó, magyarul: hatfelé szedjük a tésztát.
5, Három tésztadarabkát kinyújtunk, az egyik tölteléket eloszlatjuk rajtuk, majd mindegyiket felcsavarjuk külön-külön és a rudacskákat összefonjuk, úgy hogy lehetőleg ne hasadjanak ki.
6, A kész fonatot, ha lehet nem tepsiben, hanem valami erre alkalmasabb sütőformába rakjuk, például római tálba, vagy egy nagyobb jénaiba... stb. Én szilikon főzőlapon sütöttem, de ennek hiányában vékonyan kiolajozott és lisztezett formában sütném.
7, Ugyanígy elkészítjük a másik kalácsot is, a sütőt előmelegítjük 180 fokra.
8, 1-2 evőkanál mézet elkeverünk egy kevés vízzel és ezzel kenjük meg a kalácsok tetejét, majd a sütőben (ha jól emlékszem) 35-40 perc alatt készre sütjük.

9, Mielőtt végleg elkészülne, előtte egy 5-10 perccel még átkenjük a maradék mézes vízzel a kalácsot és visszadugjuk egy kicsit sülni. Ettől lesz szép barna és fényes a teteje, mintha tojásfehérjével kentük volna le.
10, Ha elég aszkéták vagyunk, hogy az illatözönben meg bírjuk állni, amíg a kalács kihűl, akkor szerencsések vagyunk, mert kihűlve szebben szeletelhető a végeredmény.

Tipp:
Ha esetleg a kalácsunk fogyasztása után társaságba mennénk, mosolyogjunk bátran, hátha más is elkéri a receptet és akkor nyugodtan hivatkozzatok rám. :-)

Kökényméz (VKF 30. forduló)

Nem szerettem volna a mostani VKF-re csak egy mézbe dugott vaníliarúddal nevezni, főleg hogy látom, hogy mások milyen pranilécsodákat alkotnak.
Viszont ez a második gasztroajándék sem lett egy fantáziadús, konyhai remek, de adta magát a helyzet, ugyanis az történt, hogy a férjemmel és Bundással (félreértés elkerülése végett: ő a kutyusunk) sétáltunk a közeli erdőben október vége felé, amikor is hatalmas kékbogyós cserjékre lettem figyelmes. Annyira gyönyörűen nézett ki az őszi lemenő nap fényében az élénk kék bogyóival és szikrázó zöld leveleivel, hogy miután kigyönyörködtük magunkat benne, itthon egyből utánanéztem, hogy mi is volt ez és persze, hogy meg lehet-e enni, mert már gyönyörű kék piték és sütemények lebegtek lelki szemeim előtt.
Nem kellett sokat keresnem, hamar kiderült, hogy az bizony kökény és gyümölcse sokféleképpen felhasználható, például a gin egyik fontos hozzávalója. Ráadásul gyógynövény is a rengeteg jótékony hatásának köszönhetően, de csak akkor érdemes szedni, amikor már megcsípte a dér. Ez meg is történt november elején azon a néhány fagyos, téli éjszakán, úgyhogy már röpültem is az erdőbe szüretelni.
Aki látott már kökényt az tudja (de én nem tudtam), hogy már nyoma sincs az élénkzöld leveleknek és a kék bogyóknak, csak a csupasz ágak meredeznek a már szinte fekete bogyókkal. Alig találtam meg. Kiábrándító látvány volt, úgyhogy le sem fotóztam...
Viszont szedtünk egy kisebb zacskó kökényt, első nekifutásra elég lesz ennyi, lehet, hogy nem is finom. Igazam is lett: elég savanykás és akkora mag van a közepén, hogy ebből még lekvárt főzni sem lehet, mert ha átpasszírozom (magozás élből kizárva!), nem marad belőle csak egy lekvároskenyérnyi. Ráadásul olyan sok jótékony hatásáról hallani, hogy inkább nyersen kéne valamit kezdeni vele, így jött az ötlet, hogy akkor a vaníliához hasonlóan ez is ugrik a mézbe megmártózni egyet.


A végeredmény pedig egy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, ugyanis a kökény bogyója elsősorban hasmenés és bélhurut ellen alkalmazható sikeresen. Ez egyébként azért érdekes, mert a virágjából készített tea meg enyhe hashajtó hatású, azaz a székrekedés ellenszere. Csak össze ne keverjük, hogy melyik melyik, különben okozhatunk kellemetlen perceket magunkat és nem kívánatos szagokat másoknak. Egyébként szerintem ez szuper, hogy egy növényen belül ez a kiegészítés megtalálható: a virág kiegészíti a gyümölcsét és fordítva! Milyen gondos a természet: ha az egyikből egy kicsit túlzásba vinnénk a fogyasztást, eszünk a másikból is egy kicsit és már is megvan oldva.
Szóval, mielőtt nagyon belemerülnénk a témába ez lett a kökényméz, de nevezhetjük kökényszirupnak vagy kivonatnak is. A kökény a mézben kicsit összeesett (az utolsó képen jól látható) és ráncos lett, ahogy a méz kioldotta a lényeget belőle, viszont finom édesek és könnyebben kijön a magjuk is. A méz pedig nemcsak szép színű lett már 6 nap alatt, de olyan különleges gyümölcsös méz íze van. Felhasználhatjuk süteményekbe, krémekbe, gyümölcssalátákba, vagy csak úgy magában gyógyszerek helyett fogyasztva.

Természetesen gasztroajándéknak is kitűnő, már csak különlegessége miatt is. Persze ha kis ajándékkártyát mellékelünk mellé, abban inkább süteményekbe, krémekbe való felhasználását méltassuk inkább és kerüljük az olyan huncut megjegyzéseket, mint például: ha a karácsonyi eszem-iszommal elrontod a gyomrod, ez a kék kökényméz megoldja a gondod.
Na de, félre a tréfával: tényleg jól jöhet a kökény ezen hatása mondjuk nyáron, amikor a sok-sok mosatlanul evett gyümölcs, vagy idegen országokban megkóstolt ez meg az okoz váratlanul hasmarst. De egy szétizgult vizsgaidőszakban is jó hasznát vehetjük. Úgyhogy tegyük csak fel a polcra, kibírja ott nyárig, vagy amíg szükség lesz rá. Egyébként rengeteg jó hatása van még ezen kívül - a többit lásd a bejegyzés végén.


Kökényméz

kökény
akácméz

A kökényszemeket egy éles késsel két-három helyen bevagdossuk és így dobáljuk az üvegekbe, hogy megkönnyítsük a méz dolgát.
A kiszemelt üveget kb a feléig vagy a kétharmadáig pakoljuk meg a megkéselt kökénnyel, majd feltöltjük az üveget a mézzel és jól lezárjuk. Kicsit összerázhatjuk, hogy a gyümölcsszemek közé rekedt levegőt kiszabadítsuk.
Félretesszük a kökénymézet és néhány naponta újra megrázhatjuk, vagy megfordítjuk az üveget, hogy rendesen megbarátkozzon a méz a kökénnyel.

Nálam 6 napot állt, mikor megkóstoltam és már akkor is finom volt, de adok neki további esélyt, hogy még finomabb legyen, úgyhogy visszatettem a polcra még egy kicsit. Viszont jól dunsztolta magát pár nap alatt, mert szépen pukkant, amikor kinyitottam, úgyhogy gondolom, ha nem zavarjuk, sokáig eláll.


A kökény jótékony hatásai:
Nézzük akkor mire jó még ez a fonnyadt bogyós furcsa színű kulimász, azon kívül, hogy lehet vele gyereket riogatni, hogyha hasmenése merészel lenni, ilyet kell ennie.
Bogyója vitaminokban, főleg C-vitaminban gazdag. Terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Gyümölcsét elsősorban hasmenés és bélhurut ellen alkalmazzák, zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk.
Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek.
Áprilisban szedhető szárított virágjaiból készített forrázat vese-és vértisztító, vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használható, de magas vérnyomást csökkentő hatása is ismert. Teája étvágytalanságot vált ki, ezért fogyókúra kiegészítésére is ajánlják

(Kökényinfók a következő oldalakról: Terebess, Wikipédia)
(A kökényfotó innen)

Vanilíás méz (VKF 30. forduló)

Olyan bonbon csodák születtek már erre a Chef Viki által kiírt VKF fordulóra, hogy én már csak remegő kézzel pötyögöm be szerény kis gasztroajándékaimat. Remélem, megajándékozottjaim nem kísérik figyelemmel ezt a fordulót és így talán örülni fognak az én egyszerű vaníliás ill. kökényes mézemnek is.

Természetesen én is elkészítettem a házi vaníliakivonatot, amit már oly sokan előttem. A vodka tényleg nagyon jól kivonja a vanília aromáját és jól használható sütéshez, főzéshez.
Igen ám, de hogyan lesz vaníliás egy olyan krém, turmix vagy bármi egyéb, amit nem főzök, úgy, hogy ne érezzem benne az alkoholt - ti. nagyon nem szeretem az ízét még kis mennyiségben sem.

Napokig gondolkoztam azon, hogyan lehetne még a vaníliarudakat alkohol nélkül megbűvölni, amikor is édesanyám pont arról mesélt, hogy nagymamám hogyan készítette otthon a vaníliáscukrot: egy kiló kristálycukorba dugott 1-2 rúd vaníliát és egy hónap múlva állítólag az egész cukor vaníliaízű volt. Hm, nem is rossz ötlet, csak éppen nem eszem cukrot, de innen már hamar jött az ötlet, hogy mézet viszont igen. Ráadásul mézet teszek minden süteménybe, turmixba... stb, amit vaníliásítani szeretnék.
Szóval, másnap már ott lebegtek a vaníliarudak az akácmézben és kíváncsian vártam, hogy mi fog történni. Persze a vodkás vanília után azt vártam, hogy a méz is bebarnul, de hát miért tenné: a vaníliás cukor sem barna! Úgyhogy így majdnem egy hónap után is méz színe van, de az íze csodálatos lett.
A méznek köszönhetően pedig sokáig eláll, úgyhogy szép üvegbe töltve karácsonyra gasztroajándéknak is kiváló! Még éppen el is készül az ünnepekre, ha pár napon belül belőjük otthon a mézünket egy kis vaníliával.

Én egyébként egy volt lenmagolajos üvegcsébe (de az olívaolajaknak is nagyon szép üvegük van) töltöttem, aminek még az olajkitöltést segítő műanyag kis bigyuszkája is megvan, így a méz adagolása is egyszerű és nem folyik szerteszét, ráadásul az üveg és a konyha sem ragad tőle használat után.


Vaníliás méz

2-3 dl akácméz (vagy bármilyen más méz, ami nem cukrosodik)
1 rúd (olyan 15 centis) vanília

A vaníliarudat egy éles késsel hosszában bevágjuk, beledugjuk a mézbe és állni hagyjuk minimum 3-4 hetet, utána felhasználhatjuk a vaníliakivonat helyettesítésére süteményekre, krémekbe, turmixokba... stb.
Ha már fogyatkozik a méz az üvegből, nyugodtan utántölthetjük, vagy cserélhetjük a vaníliarudat benne, így mindig lesz vaníliás méz otthon.
Hm, milyen finom is az a vaníliás banáturmix...

Sült zöldséges puliszkagombóc zöldfűszeres kelbimbómártással (VKF 29. forduló)

Néhány hete amikor a banános-kókuszos kukoricakását készítettem, akkor jöttem rá, hogy mióta tejtermékeket sem eszem, valahogy elmaradt a puliszka az étrendünkből, pedig a juhtúrós puliszkát nagyon szerettem.
Éppen egy juhtúró nélküli puliszkarecepten gondolkoztam tehát, amikor a VKF legújabb fordulójának kiírását olvastam Max konyhájában és azonnal jött az ötlet: olyan jól formázható a kukoricakása, hogy gombóc lesz belőle, már csak a tölteléket kéne kitalálni.
Sok lehetőség nem maradt a töltelékre: vegánként sós változatban valami zöldség kéne bele, aminek szintén van olyan jellegzetes, intenzív íze, mint a juhtúrónak, hiszen magában a puliszka nem sok meglepetést tartogat. Így esett a választásom a kelbimbóra, ami méretben és ízben (főleg sütve) is kitűnő a puliszkagombócokhoz.
Öntetnek is különleges és jellegzetes ízű mártást gondoltam ki, ami egyszerűsége ellenére meglepően jól sikerült és jól illett a kelbimbós puliszkához. Bizonyíték erre, hogy a férjem még a gombócok elfogyasztása után napokig emlegette, hogy milyen jót evett, sőt az egész rokonságban mindenkinek elmesélte, hogy milyen finom puliszkagombóc készült otthon ebédre. Házas pályafutásunk során hasonló esetre még sosem volt példa. :-)


Sült zöldséges puliszkagombóc zöldfűszeres kelbimbómártással
(23 gombóc lett belőle)

Puliszkagombóchoz:
3 pohár (most 2 dl-es) kukoricadara
1,8 l víz
só
bors
23 db kelbimbó
kevés olaj a sütéshez

Mártáshoz:
4 pohár (150 ml-es) szójajoghurt
kb 15-16 kelbimbó
3-4 fej közepes vöröshagyma
6-8 gerezd fokhagyma
2 ek. citromlé
1 marék snidlingszál
fél csokor petrezselyem
só
bors

1, A kelbimbókat és a hámozatlan hagymákat is egy sütőpapírral bélelt tűzálló tálba halmozzuk és a sütőben 180 fokon puhára sütjük.
2, A kukoricadarát 6 dl vízzel elkeverjük, a maradék vizet felforraljuk és a fűszerekkel együtt a darára öntjük. Közepes lángon, sűrűn megkeverve készre főzzük.
3, Ha a zöldségek és a puliszka is készen van, összeállítjuk a gombócokat. Kb egy fél tenyérnyi massza közepébe egy-egy kelbimbót teszünk és gombóccá formázzuk őket.
4, A kelbimbós tűzálló tálat vékonyan kiolajozzuk és ebbe sorakoztatjuk fel a gombócokat óvatosan meghempergetve őket az olajban.
5, 150 fokos sütőben sütjük őket negyed órát, majd 200 fokon még negyed órát. Erre azért van szükség, mert ha egyből 200 fokon sütjük őket, akkor szétesnek, kinyílnak...stb. Persze úgyis nagyon finom, csak már nem gombóc.

6, Míg a puliszka sül, elkészítjük a mártást: a maradék kelbimbókat és a hagymákat apróra vágjuk, majd kb a zöldség felét összeturmixoljuk só, bors, citromlé hozzáadásával a szójajoghurttal.
7, A sült zöldséges joghurthoz adjuk a zöldség másik felét és az apróra vágott friss snidlinget és petrezselymet. Tálalásig hűtőbe tesszük a mártást, hogy az ízek összeérjenek benne. Igazából néhány óra múlva fogyasztva az igazi.
8, A megsült gombócokat a mártással leöntve, friss petrezselyemmel díszítve tálaljuk.


Változatok:
* Nem muszáj a puliszkát megsütnünk, anélkül is finom, hiszen már a kukoricadara és a kelbimbó is készre van főzve, sütve benne.
* Tölteléknek kelbimbó helyett bármilyen más jellegzetes ízű zöldséget használhatunk. Például én már kipróbáltam azóta sült sárgarépadarabokkal is. Úgyis nagyon finom, de el tudom képzelni sült brokkolival vagy sült zellerrel is, aki szereti.
* Nem szükséges gombócokat gyártanunk, készíthetjük a juhtúrós puliszkához hasonló módon is: a puliszka felét kiolajozott tűzálló tálba öntjük, ráhalmozzuk a zöldséget, majd a puliszka másik felét és készre sütjük.
* A mártást is rásüthetjük a puliszkára, én most csak a zöldfűszerek friss íze miatt nem szerettem volna sütni, de biztosan úgyis finom lehet.
* A mártáshoz snidling és petrezselyem helyett bármilyen más zöldfűszert is használhatunk, nekem jelenleg most ezek voltak itthon, de szerintem medvehagymával, vagy kaporral is nagyon jó lehet.
* Édes változatban is elkészíthetjük ezeket a gombócokat, ha tölteléknek gyümölcsöt használunk, mártás helyett pedig lekvárral és/vagy növényi tejszínnel díszítjük. Így a szilvás gombóc gluténmentes alternatívája is lehet.

RÁADÁS GOMBÓCOK :-)
Őket nem én sütöttem, főztem. Mi csak néhány hete fogadtunk be két tündéri, csíkos kiscicát, akik alvó pozíciójukat elnézve nagyon jól ismerték a VKF aktuális fordulójának témáját.

Töltike más dimenzióban (VKF 28. forduló)

Életemben nem ettem még ennyi szőlőt, mint ezen a héten - köszönhetően az aktuális VKF kiírásnak. A szőlős süti után most töltike készült - elég egyéni felfogásban.

A töltött szőlőlevél (más néven töltike egyes vidékeken azonban tőtike) igazán nemzetközi csemege, valójában a töltött káposzta rokona. Hozzánk Törökországból, Szerbiából, Erdélyből került és leginkább az Alföldön terjedt el. A töltike Erdélyben nemzeti eledel. A tölteléket a csángók gyeloskának is hívják. Jócskán van benne rizs, és olajosabb mint általában. A csángók martilapuba, vagy szőlőlevélbe csavarják. Szatmár környékén padlutka néven ismert. Háromszék bizonyos részein zöldkáposzta. Készítik még lósóskából (martilapu), a nyírségben tormalevélbe, karalábélevélbe, rebarbaralevélbe csomagolják.

Készítik a mediterrán országokban is, például a görög konyha egyik különlegessége (dolma, dolmades) és szerte a Balkánon is találkozhatunk vele. Sokféle íz kombinációja ismert, de a lényeg ugyanaz, szőlőlevélbe göngyölt darált hús valamennyi.
Elterjedt még sarma (ejtsd: szárma) gyűjtőnéven is, aminek azokat az ételeket nevezik, amik valamely növény (szőlő, káposzta, karalábé stb.) levelébe csomagolva készülnek. A török yaprak (levél) szóból eredő elnevezés is ismert, ám a szőlőlevélbe töltött étel több nyelvben a dolma néven terjedt el, vagy annak fordításaként. (Forrás: Szüreti vigadalom)

A töltikét nagyon sokféle változatban készítik: van ahol csak rizzsel, van ahol darált húsos rizzsel töltik meg, majd szorosan egy lábas aljára állítva vízben főzik készre. A legtöbb helyen a főzővizet pirospaprikás-lisztes rántással sűrítik, de van olyan is, ahol pirospaprika nélkül készül. Találtam olyan változatot is, ahol a főzővizet nem rántják, hanem jó tejfölösen habarják. Sok háznál csak sóval, borssal fűszerezik, de akad, ahol kaporral, petrezselyemmel, citrommal, de olyan is, ahol fahéjjal, mentával ízesítik. Több helyen egres (piszke) is szerepel a családi receptben egy kevés cukorral. Ezt szintén a töltikék közé szórják a főzővízbe.

Nem hiába, ahány ház, annyi szokás, így megálmodtam én is a saját változatomat: töltike más dimenzióban. Nálam mazsolásan, hagymás-szőlős szósszal, egy kis fokhagymás joghurttal nyakon öntve és természetesen csőben sütve készült. A végeredmény minden várakozásomat felülmúlta: sosem gondoltam volna, hogy ilyen jól passzol a hagyma meg a szőlő!Igazán különleges ízvilágú étel kerekedett a savanykás szőlőlevél és az édeskés mazsolás töltelék meg a mézes-hagymás szőlő találkozásából. A fokhagymás joghurt már csak hab a tortán. Érdekes, hogy ez a finomság savanyú is kicsit, meg édes is, ugyanakkor egyik sem. Ilyen formában összesütve meglepően jól harmonizálnak egymással a különböző hozzávalók. Töltikének ez a változata ugyan az ételtársítás szabályainak nem igazán felel meg, de egyszer mindenkinek meg kell kóstolnia! Igazi őszi, szüreti eledel.


Mazsolás töltike hagymás szőlőszószban fokhagymás joghurttal leöntve
(4-5 főre)

12-14 nagy szőlőlevél

Töltelékhez:
500 g rizs
2 nagy fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
3-4 kisebb szőlőlevél
1 marék mazsola
só
bors
kömény
petrezselyem
majoranna
borsikafű

Szőlőszószhoz:
3 közepes fej hagyma
500 g szőlő
néhány ek. méz
só
bors
kömény

Öntethez:
2 doboz (150 ml-esből) szójajoghurt
2-3 gerezd fokhagyma
só
bors
kömény

1, A szőlőleveleket megmossuk és enyhén sós vízben puhára főzzük vagy pároljuk.
2, Közben elkészítjük a tölteléket: kevés olajat és vizet forrósítunk, amiben megpároljuk az apróra vágott vöröshagymát, majd rádobjuk a szintén apróra vágott szőlőleveleket és a fokhagymát is. Ha leragadna, kevés vizet öntünk alá.
3, Megmossuk a barnarizst és a hagymához adjuk. Néha megkeverve megpirítjuk kicsit, majd hozzáadjuk a mazsolát, a fűszereket és felöntjük kétszeres mennyiségű forró vízzel. Megkeverjük és további keverés nélkül lefedve közepes tűzön készre főzzük a rizst. Nem baj, hogyha kicsit szétfő vagy nem pergős rizs lesz, tölteléknek így lesz jó.
4, Elkészítjük a szőlőszószt is: kevés olajon és vízen megpároljuk az apróra vágott hagymát. Míg a hagyma pirul, megmossuk, kimagozzuk és apróra vágjuk a szőlőszemeket, amiket a fűszerek kíséretében hozzáadunk a hagymához. Főzzük, amíg kicsit szétesik a szőlő és majdnem homogén szószt kapunk. Lehúzzuk a tűzről, belekeverünk néhány evőkanál mézet és lefedve kicsit állni hagyjuk.
5, Ha a rizs is megfőtt, jöhet a legjobb rész: megtöltjük a szőlőlevélkéket az alábbiak szerint:
- A leveleket szárával felénk és fényes felükkel lefelé tesszük a konyhapultra, tehát a fonákja felől töltjük meg.
- A szőlőlevél alsó vastag szárát kivágjuk.
- A tölteléket henger formában a levél alsó egyharmadában helyezzük el.
- A feltekerést úgy kezdjük, hogy a levélke alsó részét ráhajtjuk a töltelékre, majd a jobb és bal oldalát is felhajtjuk.
- Alulról csavarunk egyet töltelékestül a levélen, majd a felső részét is ráhajtjuk a töltelékre, ami így pont elfedi a kivágott szár helyén lévő kis vágást.
Ha nem megy, a képek segítenek, de persze más módszerrel is biztosan hatékony a szőlőlevéltöltés:

6, A töltikéket egy tepsibe vagy hőálló tálba helyezzük szorosan egymás mellé. Nem fognak szétnyílni, ettől nem kell tartanunk. Ha maradt még hely a tepsiben, azt a megmaradt töltelékkel kipótolhatjuk, nagyon finom lesz ez is megsülve.

7, A dolmákat leöntjük a hagymás szőlővel. Nem baj, hogyha nagyon híg vagy leveses lett a szósz, a töltelék még felszív majd belőle és sűrűsödni fog. 180 fokos sütőben fél órát sütjük.
8, Míg a töltikék sülnek, a szójajoghurtot elkeverjük az apróra vágott fokhagymával és a fűszerekkel, majd a fél óra sülés után a művünk tetején eloszlatjuk és még egy 20 percre visszatoljuk a sütőbe. Most már lehet sütni akár 200 fokon is, hogy kicsit megpiruljon a teteje.

9, A dolmák mellé köretként a megmaradt tölteléket tálaljuk, de ha azt sülés közben már megeszegettük (ahogy én is), akkor sincs probléma, mert magában is laktató főfogás.