A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szószok és mártások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szószok és mártások. Összes bejegyzés megjelenítése

Újhagyma spanyol mártással és mogyorós barnarizzsel

2010. március 16., kedd

Még valamikor régen a neten találtam ezt a receptet és már évek óta kipróbálásra várt, de mindig halasztottam, mert nem volt szívem a kis zsenge, finom újhagymákat megpárolni.
Most viszont sikerült annyi újhagymát vennem, hogy minden igyekezetem ellenére sem tudtam megenni mindet, így előkerestem a receptet és kisebb módosítással ezt kreáltam belőle.
Igazán jól csengő név ez a spanyol mártás, bár fogalmam sincs, hogy mitől spanyol, szerintem egyszerűen mogyorómártás, de mindegy is minek nevezzük, mert nagyon különleges és finom. Ráadásul számomra meglepően új ízek kerekedtek ebből az összeállításból.


Újhagyma spanyol mártással és mogyorós barnarizzsel

Mártáshoz:
30 dkg újhagyma
2 és fél dkg mogyoró
2 gerezd fokhagyma
3 evőkanál olívaolaj
1 szelet kenyér (vagy néhány evőkanál puffasztott rizs vagy rizsszelet, hogy gluténmentes is lehessen)
4 db paradicsom és/vagy 3 paprika (nálam most csak paprika)
chili vagy erős fűszerpaprika
1 evőkanál citromlécsipetnyi só
bors (négyféle)
petrezselyem
kömény

1, Szárazon pirítsuk meg a mogyorót és a felkockázott kenyeret (vagy a puffasztott rizst).
2, Az olajban kicsit megpirítjuk a fokhagymát is, majd a mogyoróval és a kenyérkockákkal (vagy puffasztott rizzsel) összeturmixoljuk.
3, A paradicsomot és/vagy paprikát kis kockákra vágjuk és fokhagyma alól megmaradt olajban puhára pároljuk őket.
4, Mielőtt kész lenne, hozzáadjuk a fűszereket, pár percet együtt pároljuk őket, majd az összeturmixolt, mogyorós masszát is hozzáöntjük és kevés citromlével ízesítjük.
5, Közben enyhén sós vízben pár perc alatt puhára pároljuk az újhagymákat is.

Mogyorós rizshez:
500 g barnarizs
1-2 marék mogyoró
fahéj
szegfűszeg

bors
kevés olaj

1, A rizshez néhány evőkanál olajat forrósítunk, amiben kicsit megpirítjuk a mogyorót a fahéjjal és a szegfűszeggel.
2, Ha a mogyoró megpirult, hozzáadjuk a rizst, pár percig együtt pirítjuk őket, majd 1-1,5 liter forró vízzel felöntjük, sózzuk, borsozzuk és fedő alatt puhára főzzük.
A mogyorós mártást az újhagyma és a mogyorós rizs mellé kínáljuk.

Tipp:
Még nem próbáltam, de ezt a mártás el tudom képzelni más kevésbé intenzív ízű zöldségekkel vagy akár sült tofu vagy szejtánszeletek mellé is.
Sőt, újhagyma helyett használhatunk póréhagymát is.

Gyömbéres sült karfiol szezámmagos joghurttal

2010. február 16., kedd


Még novemberben történt, hogy minden nap kilószámra pusziltam befelé a karfiolt. Képes voltam egyedül több fej karfiolt megenni hetente, de nem ám más zöldségek közé sütve, főzve, hanem úgy jó töményen magában - karfiolt karfiollal. Ráadásul mindig jó nagy rózsáira hagytam, hogy egy olyan jóízű karfiolost tudjak beleharapni. :-)
Történt pedig, hogy éppen sikerült megszereznem egy régen áhított wokos szakácskönyvet, belelapoztam és rögtön az első oldalon ott mosolygott rám egy gyönyörűen fotózott karfiolkupac. Azonnal kipróbáltam.
Természetesen mire a mű elkészült az eredeti recept már csak nyomokban volt tetten érthető az ételben, ugyanis az elkészítésén és a fűszerezésén is változtattam és csak néhány alapanyagot tartottam meg: karfiol, gyömbér, szezámmag és egy zöldfűszeres öntet.
Amilyen gyors és egyszerű a fűszerezése és az elkészítése is, a végeredmény annyira különleges és finom. A gyömbér és a szezámmag csodákat művel a sült karfiollal úgy, hogy nem nyomja el az eredeti ízét.
A megadott mennyiség normális esetben két fő részére elég, de nekem annyira ízlett, hogy egy ültő helyemben benyomtam az egészet egy kevés körettel, úgyhogy mindjárt ebéd után készíthettem a következő adagot, hogy a férjemnek is legyen ebédje másnapra.


Gyömbéres sült karfiol szezámszósszal
(2 fő részére)

Karfiolhoz:
1 közepes fej karfiol
2-3 gerezd fokhagyma
néhány ek olívaolaj
1-2 kk gyömbérpor (vagy frissen reszelt gyömbér, de ebből kevesebb)

bors

Szószhoz:
1 pohár (150 ml-es) szójajoghurt
1 gerezd fokhagyma
1 kisebb csokor petrezselyem
néhány ek. szezámmag
1 ek citromlé



1, A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
2, A karfiolt megmossuk és tetszés szerinti rózsákra szedjük.
3, Egy hőálló tálba vagy tepsibe elkeverjük az olajat a sóval, borssal, gyömbérrel és az apróra vágott fokhagymával. Azért én nem vágtam túl apróra a hagymát, mert szeretek sült fokhagymadarabokra harapni.
4, A fűszeres olajban alaposan megforgatjuk a karfiolrózsákat, úgy hogy mindenhol érje őket a finom aromás olaj.
5, A karfiolt a sütőbe rakjuk és addig sütjük, amíg megpuhul és egy kis színt kap a teteje. Azt hiszem, ez kb olyan 30-40 perc lehetett, de ez sütő és karfiol függvényében is változhat. Nagy önuralom kell kivárni mire elkészül, mert a gyömbéres sülő karfiol illata rabul ejti az embert.
Közben, ha esetleg ott ténfergünk a sütő körül, akkor egy evőkanál segítségével meg-meglocsolhatjuk a karfiolokat sülés közben a gyömbéres olajjal.
6, Közben egy serpenyőben szárazon megpirítjuk a szezámmagot, apróra vágjuk a petrezselymet és a fokhagymát, majd a sóval és a citromlével mindezt a joghurtba keverjük és állni hagyjuk.

A megsült karfiolrózsákat a joghurttal leöntve tálaljuk.
Én még héjában sült burgonyát kínáltam mellé, de bármilyen krumplis vagy barnarizses körettel is el tudom képzelni.

Sült céklahab

2010. február 9., kedd

Eredetileg csak azt tudtam, hogy a karácsonyi menüben az íze és a színe miatt is cékla kell. Nagyon szeretem a rozmaringos sült céklát, de így télen elég gyakran eszem, valahogyan ünnepivé kéne tehát varázsolni a köret és a fasírt mellé. Ekkor jutott eszembe a céklahab, az illik is a menühöz.
Egyből kutatni kezdtem a neten, hogyan fűszerezik, mivel habosítják a céklát és egyáltalán mihez tálalják és mi ez a céklahab tulajdonképpen, de a kereső is csak egyetlen helyen, egy elit étterem étlapján talált ilyen kifejezést. Recept sehol. Ez tényleg ennyire különleges lenne? Tényleg senki nem szokott céklahabbal tálalni sült húst vagy egyéb sülteket? Hol hallottam akkor egyáltalán ilyenről? Azóta sem tudom, honnan jött ez az ihlet, de legalább azt tudom, hogy elég különleges és ritka formáját választottam a cékla elkészítésének, viszont nagyon finom habos és krémes lett az eredmény. Eredeti elgondolásomnak megfelelt: tényleg feldobta a menüt.


Sült céklahab

4 közepes cékla
néhány ek olívaolaj

bors
rozmaring
méz
citromlé
kb 1 pohár (150 ml-es) szójajoghurt (de lehet másfél pohár is, ha van még otthon)

1, A céklát meghámozzuk, kockára vágjuk, sóval, borssal, rozmaringgal fűszerezzük, néhány ek olívaolajjal meglocsoljuk és összeforgatjuk, hogy a céklákat mindenhol fűszeresek és olajosak legyenek.
2, A sütőt bekapcsoljuk 180 fokra, betesszük a céklát és kb 45 percig sütjük, amíg a cékla megpuhul (ez sütő függvényében változhat, hogy kinek milyen gyorsan melegszik a sütője).
3, Ha a cékla elkészült, kivesszük, félretesszük és legalább langyosra hűtjük (addig készíthetjük a többi fogást. :-)
4, A már kihűlt céklát összeturmixoljuk a szójajoghurttal (nyugodtan használhatunk többet a kívánt állag és szín eléréséhez. Az ízén nem fog sokat változtatni, hiszen a céklának nagyon jellegzetes íze van), illetve néhány evőkanál mézzel és citromlével (vagy még fűszerezhetjük tovább, ha szeretnénk) ízlés szerint.
Nagyon kellemes krémes, lágy habot fogunk kapni.

Sültekhez, fasírtokhoz vagy akár salátához is kínálhatjuk. Különleges, pikáns, de nagyon finom mártás. Nálunk az ünnepek alatt a rozmaringos-sütőtökös burgonya és a barnarizses tofufasírt kísérőjeként szerepelt (teljes recept itt).

Cukkinis-hajdinás krumplilepény kaporszósszal

2009. december 3., csütörtök

Ez egy tipikusan olyan összedobott étel, ami az itthon fellelhető maradékok összevadászásából született. (Lám, a vegák is szoktak vadászni!)
Volt itthon néhány megmaradt főtt krumpli, egy fél cukkini a hűtőben, néhány szál kókadozó "friss" kapor és néhány marék megmaradt rukola, ami már szemmel láthatóan könyörgött, hogy egyem meg. Mit lehet ebből összehozni?
Hát ezt:


Cukkinis-hajdinás krumplilepény kaporszósszal

Lepénykékhez:
3 nagyobb darab héjában sült (vagy főtt) burgonya
fél cukkini vagy egy kisebb
hajdinaliszt (vagy egyéb liszt is lehet)

bors

kisütéshez olaj
tálaláshoz rukola
Szószhoz:
egy fehérbabkonzerv
1-2 gerezd fokhagyma
2-3 ek citromlé
kapor

bors





1, Először a szószt készítjük el: a babot lecsöpögtetjük, ill. a levéből épp csak annyit használunk fel, amennyi a turmixoláshoz kell.
2, A kapor kivételével a szósz minden hozzávalóját összeturmixoljuk, majd a kaprot is beleaprítjuk és állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.
3, A lepényekhez a meghámozott krumplikat krumplinyomón áttörjük, a cukkinit hozzáreszeljük, illetve hozzáadjuk a fűszereket és lisztet is annyit, amennyit felvesz, hogy jól formázható masszát kapjunk. Igazából olyan masszánk kell legyen, mint a szilvás gombóc tésztája.
2, Ebből a tésztából is gombócokat csípünk és kis korongokká formázunk belőlük.
3, Egy lábasban kevés olajat forrósítunk, a lepények mindkét oldalát aranybarnára sütjük benne, majd lecsöpögtetjük őket. (Igen, ez most kivételesen olajban sült cucc lett, félévente egyszer én is eszem ám ilyesmit. :-) )

Rengeteg friss salátával és a kapros szósszal leöntve tálaljuk. Nálam rukola járt mellé.

Sült zöldségek indiai fűszerezésű joghurt szószban

2009. november 5., csütörtök

Az eredeti receptben ghíben sült karfiol és burgonya szerepel és az ételt góbi alu bhadzsinak hívják.
Én viszont készítettem már ezt sült karfiol-sárgarépa-kukorica trióból, most éppen cukkiniból és padlizsánból, de egyéb más zöldségekkel is ettük már, mindenhogyan nagyon finom, hiszen a lényeg a joghurt fűszerezésén van, ami első olvasatra teljesen egyszerű, mégis nagyon különleges ízvilágot ad.
Az elkészítése nagyon gyorsan megvan, nem igényel beszerezhetetlen fűszert, mégis indiai és mégis nagyon finom. Érdemes kipróbálni.


Sült zöldségek indiai joghurt szószban
(4 főre)

1 kisebb cukkini
1 közepes padlizsán
2 közepes fej vöröshagyma
1 étkezési paprika
2-3 gerezd fokhagyma
néhány ek. olívaolaj
1 doboz (150 ml-es) szójajoghurt
bors
cayenne bors
gyömbérpor
kurkuma

friss petrezselyem vagy koriander apróra vágva
(a fűszerek aránya: borsok 1, gyömbérpor, kurkuma 2, só 5, petrezselyem 20 arányban kerül bele)

1, A zöldségeket felkockázzuk és néhány evőkanál olívaolajjal együtt egy tűzálló tálba halmozzuk és 180 fokos sütőben megsütjük.
2, Ha kész van, hozzáadjuk az összes fűszert, a joghurtot és alaposan összekeverjük az egészet.
Már tálalhatjuk is. Nálunk most nokedli járt hozzá, de barnarizshez, steakburgonyához, tésztához is illik. Igazi univerzális étel.

(Forrás: Ínycsiklandó vegetáriánus ételek)

Sült zöldséges puliszkagombóc zöldfűszeres kelbimbómártással (VKF 29. forduló)

2009. november 1., vasárnap

Néhány hete amikor a banános-kókuszos kukoricakását készítettem, akkor jöttem rá, hogy mióta tejtermékeket sem eszem, valahogy elmaradt a puliszka az étrendünkből, pedig a juhtúrós puliszkát nagyon szerettem.
Éppen egy juhtúró nélküli puliszkarecepten gondolkoztam tehát, amikor a VKF legújabb fordulójának kiírását olvastam Max konyhájában és azonnal jött az ötlet: olyan jól formázható a kukoricakása, hogy gombóc lesz belőle, már csak a tölteléket kéne kitalálni.
Sok lehetőség nem maradt a töltelékre: vegánként sós változatban valami zöldség kéne bele, aminek szintén van olyan jellegzetes, intenzív íze, mint a juhtúrónak, hiszen magában a puliszka nem sok meglepetést tartogat. Így esett a választásom a kelbimbóra, ami méretben és ízben (főleg sütve) is kitűnő a puliszkagombócokhoz.
Öntetnek is különleges és jellegzetes ízű mártást gondoltam ki, ami egyszerűsége ellenére meglepően jól sikerült és jól illett a kelbimbós puliszkához. Bizonyíték erre, hogy a férjem még a gombócok elfogyasztása után napokig emlegette, hogy milyen jót evett, sőt az egész rokonságban mindenkinek elmesélte, hogy milyen finom puliszkagombóc készült otthon ebédre. Házas pályafutásunk során hasonló esetre még sosem volt példa. :-)


Sült zöldséges puliszkagombóc zöldfűszeres kelbimbómártással
(23 gombóc lett belőle)

Puliszkagombóchoz:
3 pohár (most 2 dl-es) kukoricadara
1,8 l víz

bors
23 db kelbimbó
kevés olaj a sütéshez

Mártáshoz:
4 pohár (150 ml-es) szójajoghurt
kb 15-16 kelbimbó
3-4 fej közepes vöröshagyma
6-8 gerezd fokhagyma
2 ek. citromlé
1 marék snidlingszál
fél csokor petrezselyem

bors

1, A kelbimbókat és a hámozatlan hagymákat is egy sütőpapírral bélelt tűzálló tálba halmozzuk és a sütőben 180 fokon puhára sütjük.
2, A kukoricadarát 6 dl vízzel elkeverjük, a maradék vizet felforraljuk és a fűszerekkel együtt a darára öntjük. Közepes lángon, sűrűn megkeverve készre főzzük.
3, Ha a zöldségek és a puliszka is készen van, összeállítjuk a gombócokat. Kb egy fél tenyérnyi massza közepébe egy-egy kelbimbót teszünk és gombóccá formázzuk őket.
4, A kelbimbós tűzálló tálat vékonyan kiolajozzuk és ebbe sorakoztatjuk fel a gombócokat óvatosan meghempergetve őket az olajban.
5, 150 fokos sütőben sütjük őket negyed órát, majd 200 fokon még negyed órát. Erre azért van szükség, mert ha egyből 200 fokon sütjük őket, akkor szétesnek, kinyílnak...stb. Persze úgyis nagyon finom, csak már nem gombóc.

6, Míg a puliszka sül, elkészítjük a mártást: a maradék kelbimbókat és a hagymákat apróra vágjuk, majd kb a zöldség felét összeturmixoljuk só, bors, citromlé hozzáadásával a szójajoghurttal.
7, A sült zöldséges joghurthoz adjuk a zöldség másik felét és az apróra vágott friss snidlinget és petrezselymet. Tálalásig hűtőbe tesszük a mártást, hogy az ízek összeérjenek benne. Igazából néhány óra múlva fogyasztva az igazi.
8, A megsült gombócokat a mártással leöntve, friss petrezselyemmel díszítve tálaljuk.


Változatok:
* Nem muszáj a puliszkát megsütnünk, anélkül is finom, hiszen már a kukoricadara és a kelbimbó is készre van főzve, sütve benne.
* Tölteléknek kelbimbó helyett bármilyen más jellegzetes ízű zöldséget használhatunk. Például én már kipróbáltam azóta sült sárgarépadarabokkal is. Úgyis nagyon finom, de el tudom képzelni sült brokkolival vagy sült zellerrel is, aki szereti.
* Nem szükséges gombócokat gyártanunk, készíthetjük a juhtúrós puliszkához hasonló módon is: a puliszka felét kiolajozott tűzálló tálba öntjük, ráhalmozzuk a zöldséget, majd a puliszka másik felét és készre sütjük.
* A mártást is rásüthetjük a puliszkára, én most csak a zöldfűszerek friss íze miatt nem szerettem volna sütni, de biztosan úgyis finom lehet.
* A mártáshoz snidling és petrezselyem helyett bármilyen más zöldfűszert is használhatunk, nekem jelenleg most ezek voltak itthon, de szerintem medvehagymával, vagy kaporral is nagyon jó lehet.
* Édes változatban is elkészíthetjük ezeket a gombócokat, ha tölteléknek gyümölcsöt használunk, mártás helyett pedig lekvárral és/vagy növényi tejszínnel díszítjük. Így a szilvás gombóc gluténmentes alternatívája is lehet.

RÁADÁS GOMBÓCOK :-)
Őket nem én sütöttem, főztem. Mi csak néhány hete fogadtunk be két tündéri, csíkos kiscicát, akik alvó pozíciójukat elnézve nagyon jól ismerték a VKF aktuális fordulójának témáját.

Texasi négyborsos mártás

2009. október 17., szombat

Érdemes néha a rend ellenére is még nagyobb rendet rakni a spejzban, mert rég nem látott dolgokra bukkanhatunk. Legalábbis nálam így történt és találtam néhány Uncle Ben's üveges mártást, ami persze régen lejárt, mert évek óta nem eszünk ilyeneket.
Az egyik üveg egyébként egy texasi négyborsmártás, amit régebben nagyon szerettem, így megkívántam most is, de az összetevők listáját végignézve értetlenül állok a dolog előtt, hogy hogyan tudtam én ezt valaha is megenni: nemcsak a tejszín és tejszármazékok miatt, de a rengeteg cukor, színezék, és mindenféle kivonat meg stabilizátor miatt is.
Viszont nem hiszem, hogy van benne olyan összetevő, amit ne tudnék helyettesíteni, úgyhogy irány a konyha, mert ez nemcsak Ben bácsikánk kiváltsága, ugyanis seperc alatt nálam is elkészült a saját négyborsos mártásom.


Texasi négyborsos mártás
(4 főre)

6 szál sárgarépa
3 fej vöröshagyma
2 db étkezési paprika (lehet kaliforniai is, akkor szebb színe lesz a mártásnak)
fél szál póréhagyma
1 fehérbab konzerv
2-3 evőkanál citromlé
kevés olaj

kömény
négyféle bors (feketebors, fehérbors, zöldbors, rózsabors) lehetőleg frissen őrölve
zeller
petrezselyem
majoranna

1, Néhány evőkanál olajon és vízen megfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát.
2, Amint a hagyma kicsit üvegesre pirult, hozzáadjuk az apróra darabolt sárgarépát és ha szükséges még egy kis vizet is.
3, Feldaraboljuk a póréhagymát és a paprikákat, majd ha a répa kicsit megpuhult, ezeket is a zöldségekhez adjuk és mindent puhára párolunk. Fűszerezzük sóval, köménnyel, zellerrel, majorannával és egy kevés borssal is.
4, A fehérbab konzervről leöntjük a levét és a citromlével elturmixoljuk. Hozzákeverjük a petrezselymet és fűszerezzük a négyféle borssal. Ne sajnáljuk a borsot, csak a fekete bors annyira erős, úgyhogy ne tévesszen meg a mennyiség, nyugodtan adjunk az ételhez, hiszen ennek kell dominálnia a mártásban.
5, A fűszeres-babos masszát lassan a zöldségekhez adjuk és néha megkeverve még pár percig főzzük. Főtt tésztával, burgonyakrokettel, héjában sült vagy főtt krumplival tálaljuk, de akár sült vagy párolt zöldségekhez is kínálhatjuk.

Tipp:
Ha esetleg sűrűbbre szeretnénk a mártást, akkor a leturmixolt fehérbabot keverjük el néhány evőkanál liszttel és ezzel habarjuk be a zöldségeket.
Fehérbab konzerv helyett természetesen használhatunk frissen főtt babot is, de akár szójajoghurtot is.

Aranymártásban sült zöldségek

2009. szeptember 15., kedd

Igazi különleges mártásreceptet találtam az egyik szakácskönyvemben (Newstart-konyha címűben), amit ugyan egyből felturbóztam (mármint a mártást) egy kevés hagymával és fűszerekkel, de a recept ezek nélkül említi.
A szósz varázsa, hogy minden zöldséghez kiváló: nyáron így tüntettem el több kiló cukkinit, most pedig padlizsánt készítettem hasonlóképp, de más zöldséggel is ki fogom próbálni, mert a mártás egyedi ízébe egyből beleszerettem - és a színe is nagyon tetszik. :-)


Aranymártásban sült zöldségek
(kb. 3-4 főre)

Mártáshoz:
2 szál közepes sárgarépa
2-3 közepes burgonya
1 közepes fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
5 ek. szezámmag (én megpirítottam kicsit, de nem muszáj)
2 ek. sörélesztőpehely
3 ek. citromlé

bors
kömény

Sült zöldségekhez:
cukkini vagy padlizsán, de szerintem nagyon finom lehet kelbimbóval, karfiollal, brokkolival vagy sárgarépával is.

1, A sült zöldségekhez valókat mossuk, tisztítjuk, pucoljuk, ami épp szükséges és ízlés szerinti méretre szeleteljük. Egy sütőpapírral bélelt (vagy vékonyan kiolajozott) hőálló tálba halmozzuk a zöldségeket és a sütőbe toljuk. Megmossuk a burgonyát és héjastul betesszük őket a zöldségek mellé és 180 fokon mindent készre sütünk, bár a zöldségeknek nem baj, ha csak félpuhák, ezért figyeljünk rá, hogy őket hamarabb kivegyük a krumpli mellől.
2, Megmossuk, megpucoljuk a sárgarépát is és egy kisebb lábasban megfőzzük, de ha kész, ne öntsük ki a főzővizét, mert azt még felhasználjuk.
3, A megsült krumplikat meghámozzuk és a mártás összes hozzávalójával együtt turmixgépbe tesszük. Egy kevés szezámmagot azért félretehetünk a tetejére díszítésnek. A sárgarépa főzővízét adagolva a mártáshoz palacsintasűrűségű szószt turmixolunk a hozzávalókból.
4, A sütőpapírtól megszabadított zöldségekre öntjük a mártást, megszórjuk a maradék szezámmaggal és 30-40 percre még visszatoljuk a sütőbe.
Így magában is nagyon finom, de tetszőleges körettel is fogyasztható, én például héjában sült burgonyát adtam mellé.

Megjegyzés:
Úgy is kínálhatjuk a mártást sült zöldségek mellé, hogy nem sütjük össze őket, csak tálalásnál öntjük rá a szószt. Ebben az esetben a mártást főzzük fel külön.

Padlizsánkrém (vinetta)

2009. szeptember 14., hétfő

A padlizsánkrémnek is van már többféle változata, amik közül szerintem a majonézzel készülő erdélyi vinetta a legfinomabb. Máshol vöröshagymával, esetleg főtt tojással, vagy egyszerűen csak olívaolajjal készítik.
A padlizsánkrém természetesen akkor a legfinomabb, ha szabad tűzön egyben sütjük a zöldséget hozzá, ám erre nincs mindig lehetőség, viszont a padlizsánkrém minden k
örülmények között készítve megállja a helyét. Legfeljebb a füstös ízre vágyók só helyett füst ízű sóval ízesíthetik.


Padlizsánkrém (vinetta)
(3-4 főre)


2 közepes padlizsán

1 doboz szójajoghurt (150 ml-es)
3 gerezd fokhagyma
4 ek. citromlé
kb. 7-8 ek. hidegen sajtolt olívaolaj
só
(vagy füst ízű só)
bors
kömény

1, A padlizsánt megmossuk, késsel néhány centinként becsíkozzuk az oldalát és 200 fokos sütőben megsütjük kb. 45-60 perc alatt. Ha nagyon nem akarna készre sülni,
akkor lehúzzuk a héját és a padlizsán húsát egy hőálló tálban még tovább süthetjük, majd ha tényleg teljesen megpuhult, villával összetörjük.
2, Elkészítjük a majonézhelyettesítő szószt: a szójajoghurtot a fűszerekkel, a fokhagymával és a citromlével összeturmixoljuk, majd fokozatosan öntjük hozzá az olajat, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.
3, Villával összedolgozzuk a padlizsánt és a fokhagymás-joghurtos szószt és már készen is vagyunk.

Házikenyérből készült pirítóssal vagy pászkával tálaljuk, de felhasználható sült zöldségekhez, sült vagy rakott krumplikhoz is.

Zakuszka

2009. szeptember 10., csütörtök

Eljött a zakuszka készítés ideje: végre minden hozzávaló megfizethető áron kapható, úgyhogy gyorsan készítettem is néhány kiló zöldségből és el is tettem belőle télire néhány üveggel. Milyen jó is lesz januárba, februárba a zöldségelvonási tüneteimet egy kis zakuszkával kezelni...

Egy kis érdekesség:

Bármennyire is furcsának tűnik, az Erdély-szerte közkedvelt zakuszka nem magyar, nem román, n
em szláv, hanem örmény étel. Erdélybe Moldván keresztül került be ez a rendkívül finom, laktató pástétomszerű eledel.
Az erdélyi zakuszkának többféle változata van, gyakorlatilag két egyforma zakuszka nincs, hiszen minden háziasszony másként készíti, másként fűszerezi. A többféle változat közül három nagy csoportot különböztetünk meg: a padlizsánost, a babost és a gombást. (Forrás és további zakuszka receptek az
Új Kelet hetilap oldalán található.)


Ezek közül én a babos verziót favorizálom. A többi is b
iztosan nagyon finom, de még nem is kóstoltam őket, mert egy erdélyi barátnőmtől ezt a változatot tanultam és szerettem meg.


Zakuszka
(kb. 4 literes üveghez)

1 kg paradicsompaprika (kaliforniai paprika) vagy kápia

40 dkg vöröshagyma
40 dkg sárgarépa
40 dkg szárazbab

2 dl olaj
2 dl paradicsomlé
8 babérlevél

bors

1, A babot előző éjszaka beáztatjuk, majd másnap megfőzzük.
2, A paprikát kicsumázzuk, felkockázzuk és húsdarálón ledaráljuk.
3, Megtisztítjuk és apróra vágjuk a hagymát is és ezt is ledaráljuk, bár ezt már nem húsdarálón szoktam, mert kíméletesebbnek ítéltem a férjemmel és magammal szem
ben is az aprító használatát.
4, Egy nagy lábasban, amiben majd az egész zakuszka készül, a hagyma kétharmadát olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a paprikát és puhára főzzük.
5, Megpucoljuk és felaprítjuk a répát is. Elvileg ezt is ledaráljuk, de nálam ez is az aprítóban kötött ki.
6, Egy másik lábasban szintén olajon megpirítjuk a mara
dék hagymát, majd a répával puhára dinszteljük. Egy kevés vizet azért szoktam adni a répához, bár nem szükséges.
7, Míg a zöldségek puhulnak, ledaráljuk a babot is. Ezt már egyszerűbb a húsdarálón.
8, Ha minden megpuhult, akkor a paprikához öntjük a répát, a babot, a maradék olajat, a paradicsomlevet és a fűszereket. Néha megkeverve még kb 45 percet főzzük.
9, Ha kész van, üvegekbe töltjük, mindegyik tetejére sz
órunk egy kevés szalicilt (nem kell megijedni tőle, ezt majd fogyasztáskor egy kiskanállal könnyen eltávolíthatjuk róla), majd mehet a dunsztba pár napra, míg ki nem hűl.
Felhasználható sült és rakott zöldségekhez is, de télen frissensült házikenyérrel fogyasztva fenséges vacsora, egyszerűen nem lehet abbahagyni.

Megjegyzés:
- A zakuszka lényege a paradicsompaprika, vagy ha az nem kapható vagy csak horroráron jutnánk hozzá, akkor kápiával helyettesíthető, de étkezési zöldpaprikával semmiképen sem lesz ugyanolyan.
- Lényeges, hogy a zöldségeket előbb külön-külön dinszteljük és csak utána öntsük össze.
- Természetesen készíthetünk nagyobb mennyiséget is, de csak óvatosan. Tavaly én is 5 paprikához igazított mennyiséget csináltam, de azt olyan sokáig kellett főzni, hogy pár nap múlva megbuggyant mind a 20 üveg zakuszka.

Köszönet, Juc, a receptért!

Pizza vegánul és gyorsan (alaprecept)

2009. szeptember 4., péntek

Mióta Velencében sikerült ennem egy valódi margharita pizzát a maga különleges olasz fűszerezésével és vékony, de ízletes tésztájával, azóta nagy rajongója lettem. Kerestem és próbáltam is több pizzareceptet az évek során, de egyik sem lett olyan igazán olasz - sem a tésztája, sem a szósza.
Láttam én, hogy a tésztát félig a pultról lelógatva és forgatva nyújtják olyan szép vékonyra, tudtam, hogy ők nem paradicsomsűrítményből, hanem igazi paradicsomból készítik a szószt és tisztában voltam azzal is, hogy melyek az olasz fűszerek, amiket használnak, mégsem lett olyan a pizzám sosem, mint amilyet ott ettem abban az útszéli kis velencei pizzázóban.
Azért vettem Olaszországban egy pizzafűszerkeveréket, ami ugyan már elfogyott, de az összetevőit lejegyeztem és a következőkből állt: chilipaprika, fokhagyma, bazsalikom, oregánó, metélőpetrezselyem, metélőhagyma, tengeri só. Ezt használva alapként egyre jobb pizzákat sikerült készítenem vegán módon is, míg végül ez a gyorsan elkészíthető változat lett a kedvencünk:


Pizza vegánul
(2 nagy pizzához)

Tésztához:
50 dkg liszt (nálam 30-35 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt és 15-20 dkg finomliszt)
kb. 1 dl olívaolaj

kevés fűszer (majoranna, bazsalikom, kakukkfű, bors)
víz

Paradicsomszószhoz:
2 dl paradicsomlé
2 konzerv sűrített paradicsom
2-3 apróra vágott paradicsom
1-2 fej apróra vágott vöröshagyma
2-3 gerezd apróra vágott fokhagyma
néhány evőkanál olívaolaj
fűszerek ízlés szerinti arányban: chili, bazsalikom, oregánó, petrezselyem, snidling, majoranna, kakukkfű, só, bors

Vegán sajtszószhoz:
2-3 nagy marék kukorica (napraforgóból, mogyoróból, kesudióból is készíthető, de a kukorica is nagyon jól turmixolható és jó alap a szószhoz, főleg, ha feltétként is használunk kukoricát)
kb. 3-4 evőkanál sörélesztőpehely
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
olívaolaj
citromlé
szerecsendió


Feltétnek:
Bármilyen zöldség lehet, nálam általában karikára vágott hagyma, paprika, fokhagyma és kukorica kerül rá, de tehetünk rá még a következőkből is: cukkini, padlizsán, sárgarépa, zöldborsó, gomba, brokkoli, kelbimbó, articsóka, bab... stb. Arra figyeljünk, hogy sokkal ízletesebb a pizza, ha feltétnek egyszerre 2-3 zöldségnél nem használunk többet.

1, Először is összeállítjuk a paradicsomos szószt: csak alaposan összekeverjük a hozzávalókat és állni hagyjuk, amíg elkészítjük a pizza többi részét is. Így főzés nélkül gyorsabb a szósz elkészítése és ugyanolyan finom lesz.
2, A feltéthez szükséges zöldségeket előkészítjük, hámozzuk, mossuk és daraboljuk, ami épp szükséges.
3, A tepsi méretére sütőpapírt vágunk vagy előkészítjük a szilikonos sütőlapot (mindkettő megfelelő erre a célra) és a sütőt előmelegítjük 180 fokra.
4, Jöhet a tészta: a hozzávalóit összegyúrjuk annyi vízzel, hogy jól nyújtható tésztát kapjunk. Igen, tapasztalataim szerint élesztő, sütőpor és minden egyéb nélkül lesz a tészta olyan finom, vékony és ropogós, ahogy az olaszoké. A fűszerezést itt el is hagyhatjuk, de szerintem így finomabb.

5, A tésztát kétfelé szedjük (lehet többfelé is, ha sok kis pizzát szeretnénk készíteni), a sütőpapíron vagy a sütőlapon kinyújtjuk kb 3-4 mm vastagra, a széleit kicsit visszahajtjuk, hogy ne tudjon a szósz lefolyni róla és papírostul/lapostul áthelyezzük a tepsibe.
6, A tésztára öntjük a paradicsomos szószt, megpakoljuk a zöldségekkel és már mehet is a sütőbe 20-25 percre.
7, Amíg sül, elkészítjük a sajtszószt: aprítóba vagy turmixgépbe pakoljuk az összes hozzávalót a sörélesztőpehely kivételével és alaposan összeturmixoljuk. Ha szükségét érezzük egy kevés vízzel hígíthatjuk. A sörélesztőpelyhet a végén keverjük hozzá, majd ha megsült a zöldséges pizza, a sajtszószt is eloszlatjuk rajta és még 10-15 percre visszatoljuk a sütőbe, amíg a sajt pirulni nem kezd a tetején.
8, A pizzát felszeleteljük és zöld levelesekkel vagy salátával tálaljuk. Én rukolával bőségesen megszórva fogyasztottam.

Tényleg gyors és egyszerű pizza, mert az összeállítása kb. 20 perc, így a nekiveselkedéstől számított egy órán belül már fogyaszthatjuk is - ilyen gyorsan még a pizzafutár sem hozza házhoz és ugyebár az nem is ilyen finom és valószínű nem is vegán. :-)

Snidlinges paradicsomsaláta pászkával és zöldfűszeres aiolival

2009. augusztus 17., hétfő

Ez amolyan gombhoz a kabátot jellegű vacsora volt a napokban.
Tavasszal tíz tő paradicsomot ültettünk a kertbe kíváncsiságból, hogy megmarad-e a rossz minőségű talajunkban. Végül úgy megmaradt, hogy egész nyáron kilószámra ontja a szép, piros gyümölcsöket, de befőzni sajnálom, mert annyira finom. Így olyan vacsorát kellett kitalálnom, amihez rengeteg ilyen nyers, piros bogyót meg lehet enni, de mégis tartalmas és nem nyomja el a frissen szedett paradicsomban a délutáni nap melegét és zamatát.


Snidlinges paradicsomsaláta pászkával és zöldfűszeres aiolival

(kb. 2 fő részére)

Paradicsomsalátához:
10-12 szem érett, friss paradicsom
10-12 szál snidling (ez szintén a kertből volt)
2-3 ek. hidegen sajtolt olívaolaj
1-2 ek. citromlé


Aiolihoz:
3-4 gerezd fokhagyma
1 közepes fej vöröshagyma
olívaolaj, amennyit felvesz
citromlé

bors
kevés méz
friss petrezselyem
snidling

A salátához negyedekbe vagy nagyobb darabokra vágjuk a paradicsomot, megszórjuk a felaprított snidlinggel, enyhén megsózzuk és meglocsoljuk az olajjal, citromlével. Jól összekeverjük és pár órára a hűtőbe rakjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Az aiolit is elkészítjük az eredeti recept utasításai szerint, úgy hogy a felaprított, friss zöldfűszereket csak a végén keverjük hozzá, amikor már nem turmixoljuk tovább. Petrezselyem helyett saját ízlésünk szerint is fűszerezhetjük. A salátához hasonlóan az aiolit is néhány órára félretesszük, lehetőleg olyan helyre, ahol nem zavar bennünket a fokhagyma átható illata. :-)

A paradicsomsalátát aiolival enyhén megkent pászkával tálaljuk.

Tipp:
A paradicsomsalátát is variálhatjuk a zöldfűszerekkel. Snidling helyett tehetünk bele petrezselymet vagy koriandert is, de természetesen friss bazsalikommal a legfinomabb.

Vegán aioli (fokhagymaszósz)

Az eredeti aioli a marseille-i konyha fokhagymás majonéz-jellegű mártása és tojássárgájával, mustárral vagy esetleg majonézzel készítik és sült húsokhoz használják. A provanszál változat már vegán, de tulajdonképpen csak olajjal turmixolt fokhagymáról van szó. (Forrás: Wikipédia)
Fokhagymarajongóként a fokhagyma felhasználásának minden területe érdekel, ezért kicsit vegánosítottam az eredeti receptet és ez lett belőle:


Vegán aioli

7-8 gerezd fokhagyma
2-3 ek. citromlé
2-3 ek. szójajoghurt vagy zab-vagy rizstejszín (ami épp van otthon)
kb. fél dl olívaolaj, vagy amennyit felvesz (ha nem sütjük a mártást, akkor lehet hidegen sajtolt olaj)

bors

A fentieket összeturmixolom, vagy aprítóban összedolgozom úgy, hogy az olajat csak apránként adom hozzá. Krémes állaga a hozzáadott joghurttal vagy tejszínnel szabályozható.
Felhasználható sült zöldségekhez (pl.: rakott padlizsán), sült vagy főtt krumplikhoz, salátákhoz, melegszendvicshez, vagy aki bírja a fokhagymát egyszerűen csak kenyérre kenve pástétomként friss salátával. Ilyenkor lehet ízesíteni friss zöldfűszerekkel és akár kevés mézzel is, majd néhány órát hagyjuk összeérni (hűtőben csak jól lefedve ajánlom - nálunk a konyhaszekrényben pihent inkább) és akkor az erős fokhagyma szaga és íze is mérséklődik.
Ha mégis túl erősnek ítéljük a sok fokhagymát, akkor néhány gerezd helyett egy kisebb fej vöröshagymát turmixolhatunk bele és akár a joghurtot el is hagyhatjuk.
Related Posts with Thumbnails
 
Vegánságok. Design by Pocket