Barnarizses tofufasírt

Ennek a fasírtnak az ötlete BioBrigitől származik, azaz a diós fasírtjai ihlettek meg, mert nagyon tetszett a tofus-sörélesztős alapíz gondolata. Ezen kívül viszont a receptet teljesen átvariáltam, olyannyira, hogy még a mennyiségekben is a saját fejem után mentem. Az alap a barnarizs lett, mert előző napról maradt még egy adagnyi főtt rizs a lábas alján, amit beízesítettem és tulajdonképpen készen is lett a fasírtalap, ami a füstölt tofutól és a sörélesztőpehelytől kap jellegzetes, különleges ízt, a sok petrezselyemtől pedig nem túl zavaróan, de finom fűszeres. Még a húsevő famíliának is ízlett, hiszen a rizsszemnek köszönhetően állagra és a fűszerezése miatt ízre is nagyon hasonlít a húsos fasírtokhoz.


Barnarizses tofufasírt
(15 db-hoz)

1 doboz tofu (300 g) - ha van, akkor jobb a füstölt változat, nálam abból készült
300 g főtt barnarizs (már főtten mérve, ugyanis az előző napi ebédből maradt rizs, így ehhez a fasírthoz már nem kellett főznöm)
100 g barnarizsliszt
2 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 ek sörélesztőpehely
1 paprika
kb másfél csokor petrezselyem
olaj
só
bors
kömény

1, A petrezselymet, paprikát, 1 gerezd fokhagymát, a főtt rizs harmadát, vagy felét néhány ek olajjal és kevés vízzel összeturmixoljuk. Épp csak annyi olajat és vizet adjunk hozzá, amennyivel turmixolhatóvá válik.
2, A masszát a maradék rizshez keverjük és hozzáadjuk még a lereszelt tofut, az apróra vágott hagymát, fokhagymát, a rizslisztet, a fűszereket és a sörélesztőpelyhet.
3, A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
4. A masszát alaposan összegyúrjuk, vékonyan olajozott muffinformába töltjük és mehet is a sütőbe 45 percre. A muffinformát nyugodtan tölthetjük tele, nem fognak a fasírtok már nőni, kihűlve pedig szépen kiszedhetőek a formából.

Főzelékekhez feltétnek kiváló, de bármilyen körethez illik, vagy egyszerűen csak egy friss salátával fogyasztva is nagyon finom. Az ünnepek alatt egyébként én rukolaágyon tálaltam céklahabbal és rozmaringos-sütőtökös krumplival (eredetileg itt), valahogy így:

Tipp: Zöldségfasírtot is készíthetünk belőle, ugyanis a rizs semleges íze miatt bármilyen apróra vágott vagy reszelt zöldséggel kiegészíthetjük, mint például sárgarépával, cukkinivel, padlizsánnal... stb.

Mogyorós-sárgarépás stefániavagdalt

Nem igazán sütök már semmit olajban, így a fasírtokat is inkább sütőben készítem. Ezúttal egy egybensült változat (stefániavagdalt) készült közepében egy szál sárgarépát rejtve.
A színe és a kinézete miatt is igazán vidám feltét lett, a mogyorótól pedig különleges, de nagyon harmonikus ízvilágú.


Mogyorós-sárgarépás stefániavagdalt
(2 őzgerincnyi adag)

500 g sárgarépa + 4-5 szál sárgarépa "tölteléknek"
200 g földimogyoró
300 g élesztőmentes tönkölyzsemlemorzsa (ennek híján a "rendes" zsemlemorzsa is jó, esetleg keverhetjük is a kettőt)
3 ek lenmagliszt
2 fej vöröshagyma
5 dl víz
só
bors
kömény
1, A lenmaglisztet 3-4 ek vízzel elkeverjük, félretesszük.
2, A sárgarépát és a hagymát megtisztítjuk, majd a mogyoróval együtt az aprítóban felaprítjuk.
3, A sárgarépás keverékhez adjuk a zsemlemorzsát, a lenmagos vizet, a fűszereket és a vizet.
4, Alaposan összegyúrjuk és kicsit félretesszük állni.
5, Addig a maradék sárgarépát kevés sóval megpároljuk.
6, Következik a fasírt összeállítása. Készíthetjük őzgerincformában is: két formát vékonyan kiolajozunk, beletöltjük a massza felét, középre belehelyezzük a sárgarépákat, majd a maradék masszával befedjük őket.

Készíthetjük viszont stefániavagdalthoz hasonló módon is: sütőpapírral vagy szilikonos sütőlappal bélelt tepsibe a massza feléből két hosszú téglalapot formázunk, a sárgarépákat a közepükbe igazítjuk, majd a maradék fasírtot a tetejükre formázzuk.
7, 200 fokos sütőben kb 40 percig sütjük, majd kihűtve szeleteljük.

Nálunk a sárgaborsófőzelék feltétje volt, de a főzelékeken kívül bármilyen körethez illik, vagy csak friss salátával fogyasztva könnyű ebéd vagy vacsora lehet.

Kölesfasírt - olaj-és gluténmentesen

Vannak olyan napjaim, amikor valahogyan nem kívánom a gabonát, csak valami egyszerű, könnyű ételre vágyom. Hosszú hónapok alatt rájöttem, hogy nagyon megfelel, ha ilyenkor nem mellőzök minden gabonát, csak gluténmentes ételeket készítek. Nem vagyok rá érzékeny, nincs tőle semmi bajom szerencsére, csak néha nem kívánom. Néhány ilyen gluténmentes nap után pedig olyan, mintha kicseréltek volna: tisztának és könnyűnek érzem magam, akárcsak egy jóleső böjt után.
Az elmúlt napjaim is így teltek az étkezés terén. Általában ilyenkor születnek az ehhez hasonló, elsőre talán kicsit furcsa ételek, amik egy hosszabb böjt után a visszaszoktatás időszakában is fogyaszthatóak (persze a böjt hosszának és típusának figyelembevételével).


Kölesfasírt
(kb. 12-14 darabhoz)

80-100 g köles (szárazon mérve)
1 nagy fej vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma
5 ek. lenmagpehely
só
bors
kömény
majoranna
petrezselyem
kevés víz

1, A kölest háromszoros mennyiségű vízben feltesszük főni és addig főzzük, amíg meg nem puhul és az összes vizet fel nem szívja.
2, Ha megfőtt, hozzáadjuk az apróra vágott hagymákat, a lenmagpelyhet és a fűszereket. Ha szükségét érezzük, egy pár evőkanál vizet még adhatunk hozzá.
3, Alaposan összekeverjük és fedő alatt egy fél órát pihentetjük.
4, Kis gombócokat formázunk a kölesből, sütőpapírral vagy szilikonos sütőlappal bélelt tepsibe tesszük, kilapítjuk fasírtformára és 180 fokra előmelegített sütőben először 40 percig sütjük, majd megfordítjuk a köleskorongokat és még 25 percet hagyjuk sülni, amíg ropogós nem lesz.

Tálalhatjuk főzelékekhez feltétnek, vagy friss salátával egy könnyű ebéd gyanánt is. Én most köleshabarással készült tökfőzelékhez fogyasztottam.

Megjegyzés:
Ha lett volna itthon kölesliszt, vagy egy működő kávédaráló, hogy a kölest megdaráljam, biztosan tettem volna még bele néhány evőkanál lisztet, hogy kicsit szilárdabb állagú legyen. Természetesen, ha nem gluténmentes fasírtot szeretnénk készíteni, tönkölylisztet vagy egyéb lisztet is adhatunk hozzá.

Sárgarépás hajdinafasírt - olaj-és gluténmentes

Éppen ezt a hajdinafasírtot majszoltam a múlt héten, amikor Gitta felrakta a blogjára az ő nyers és fűszeres változatát. Közben, míg ezt a posztot írom, látom, hogy Klarkat is hajdinás bejegyzést írt a minap és néhány napja Benzsinél is hajdinagombóc készült. Úgy látszik, most mindenki hajdinát eszik...
Én is megkívántam, mert nagyon sok "nehéz" gabonát ettünk mostanában és már valami könnyű ételre vágytam sok-sok nyers zöldséggel. Így esett a hajdinára a választásom, amiből végül olaj nélkül sült fasírt lett.


Sárgarépás hajdinafasírt
(kb. 4-5 főre)

3 marék hajdina
3 szál sárgarépa
3 közepes fej hagyma
9 ek. hajdinaliszt
6 ek. lenmagpehely
só
bors
kömény
majoranna

1, A hajdinát beáztatjuk 2-3 órára. Nem kell neki sok, tényleg hamar megpuhul.
2, Az apróra vágott hagymát kevés vízben "megpirítjuk", hozzáadjuk az apróra darabolt (én aprítóval oldottam meg a répa aprítását) sárgarépát, a hajdina áztatóvizét és kevés sóval puhára pároljuk a zöldségeket.
3, Ha a répa is megpuhult, elfőzzük még róla a maradék vizet, hogyha szükséges, félrehúzzuk a tűzről, fűszerezzük és hozzáadjuk a hajdinalisztet, a lenmagpelyhet és még néhány evőkanál hajdinát.
4, A maradék hajdinát krémesre turmixoljuk és ezt is a répás keverékhez adjuk.

5, Alaposan összedolgozzuk a masszát és fél órát pihentetjük. A massza sűrűségét további hajdinaliszt hozzáadásával szabályozhatjuk.
6, A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a tepsit kibéleljük sütőpapírral vagy szilikonos sütőlappal és a masszából kis gombócokat pakolunk rá. Kilapítjuk őket, hogy legalább az alakja legyen fasírthoz hasonló. :-)
7, Sütőben 20-25 percet sütjük, majd megfordítjuk a korongokat és további 10-15 perc sütés után készen vannak a zsiradékmentes, egészséges hajdinafasírtjaink.

Főzelékekhez feltétnek kiváló, diétázóknak friss salátával is finom ebéd lehet, de én most héjában sült krumplival és római salátaágyon kínált sárgarépás tzatzikivel tálaltam.